Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
A felső-bihari korú buda-ipar Vértesszőllősön
megfigyeltek néhány kova- és kvarcitszilánkot is benne. PÉCSI M. a leletet a Nemzeti Múzeumba küldte, ahonnan szerzők a szokatlanul értékesnek ígérkező lelőhely megtekintésére a helyszínre utaztak. Mivel a vértesszőllősi mésztufa-összlet a régebbi hazai irodalomban több helyen is szerepelt ősgerinces lelőhelyként 11 ' és ismeretes volt, hogy idősebb a würmi eljegesedésnél, nagy várakozással néztünk a réteg- és kultúra-tisztázó ásatás elé, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából 1963. augusztusában végeztünk. Az ásatás egy hétig tartott, s tekintettel a kultúrréteg különleges helyzetére, mindössze 2—2,5 m 2-nyi felület feltárására szorítkozott. A vértesszőllősi mésztufabánya a falu északi részén fekszik. Emberemlékezet óta fejtik itt a jól faragható édesvízi mészkövet, s a gödrök jplenlegi állapotukban bonyolult, rendszertelenül sorakozó fejtések láncolatát alkotják. A mésztufa-összlet az Átalér-patak negyedik teraszán képződött, vagy legalábbis — az ide vonatkozó vizsgálatok még folyamatban vannak — reá támaszkodik. Az édesvízi mészkőösszlet kb 10—15 m vastag. A jelenlegi gödörrendszer déli részén egy elhagyott fejtőgödör északdéli irányú falában, a felszín alatt kb 5 m mélységben van a kultúrréteg. 13 m hosszúságban összefüggő, megközelítőleg vízszintes rétegben észlelhető, s ugyanabban a szintben, az összefüggő telep-szinttől délre négy méter hosszúságban szórványosan nyomozható tovább. A bányagödör profilja a következőképpen alakult (3. ábra) : 1. Felül a korábbi kőfejtéssel megbolygatott jelenkori talajréteg van, 2. Ezalatt két-három m vastag, porózus, szürke, egyenetlen édesvízi mészkőréteg, amely alatt 3. keményen összeálló, szabad szemmel tipikusnak tűnő, sárgás-szürke löszréteg fekszik. A löszben, különösen alsó részében, kisemlősmaradványok vannak, északi részén — az A-szelvényben — néhány kőeszköz és nagyobb emlőscsont észlelhető. Ezen a részen eey vöröses színű mésziszap réteg települt közbe, benne eszközök vannak (4). A lösz alatt kb 0.6—1,0 m vastag, összefüggő, tömör travertinopad fekszik vízszintesen. Közte és a lösz között valószínűleg települési diszivordancia volt. A mésztufa-pad alatt szürke mésziszap van 30—50 cm vastagságban (5), s ebben, kb középmagasságban, van a mindenütt 5 cm vastagnak bi~ 19 KRETZOI, M.. Kormos Th: Die Fauna des Quellenkalk-Koniplexes von Süttő, (Állattani Közi. Bd. XXII. S. 248—253), Barlangkut. 14—15 (1926—27); UÖ. Betrachtungen über das Problem der Eiszeiten, Ann. Mus. Nat. Hung. P. min. etc. 34 (1941) 56—82.; SCHRÉTER, Z., Les occurences de calcaire d'eau douce des bords des montagnes de Buda et Gerecse. Rapp. Ann. de l'Inst. Géol de Hongrie sur l'année 1951. Budapest, 1953. 111—146. 42
