Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Bottyán János átpártolása a kurucokhoz

generális vezetett. Az volt a rendeltetése, hogy —• miután már Székesfehérvár is a kurucok kezére került, — hárítsa el a Buda felől várható német támadást. Ezt a kuruc hadtestet Bottyán is említi idézett szőnyi levelében: „Erre ugian nem fog ionni, hanem Fehérvár felé." Bottyán figyelemmel kísérte a Buda ellen irányuló kuruc mozdulatokat, s ő is elítélte a bajkeverő, nagyhangú, de a hadviselésben csekély értékű Újlaki István kuruc ezereskapitányt, Székesfehérvár kommendanisat. A tatai vár őrsége is Eszterházy hadtestéhez tartozott. A generális Érdről, március 12-én ezt jelentette Károlyi generálisnak: „Én... ezen kevés néppel is, kilenc száz tizenhét lóval,... ide Érdre, Budán alól egj mély földnire bé ütöttem és a' Dunát a' vesprémi Kőszegrül ell hozott egj compania hajdút kocsikra vévén, ell fogtam... Az után jobban öszve gyülekezvén, három lineát csináltam Buda ellen: jobb szárnyán a' Duna-parton itt Érden mint egj ezer lóval, három száz gyaloggal! vagyok; ball szárnyán Buda felé feillyül Farkas Sándor Uram gyaloggal 1, lovassal, mint egj hatt százon; Újlaki Uram gjengébb seregei közébben. Az ulta az ellenségh legh kevesebb kárt sem tett, a' mi portáink pedigh, a' ki mindenkoron mégh ekkoráigh szerencséssek voltak, untalan bé járnak."

17 A balszárny Tatára támaszkodott, ezért van az, hogy Farkas Sándor Bercsényinek Tatáról irt jelentést. Itt kell beillesztenünk a források rendjébe azt a keltezetlen levelet, amelyet Bercsényi írt Károlyinak: „Rósz marha Újlaki, csak mátkatálban való. Zsámboki is itt van; meg írtam Bottyánnak, csak ki gyüjön."

18 Fontos tudósítás ez. Nyilvánvaló, hogy március 7. után keletkezett, mert az Újlakiról szóló részlete egybehangzik Farkas Sándor március 7-i levelével, s nem az 1704. év elejéről való, mint Thaly vélte. Bercsényi tudósítása Farkas Sándor levelére épült, s azt a reménységet tükrözi, melyet ez a levél keltett a f őgenerálisban : annyira biztosnak tekintette Bottyán kurucságát, hogy írt is neki, s biztatta a kijövetelre.

19 Ez a bizakodás, Farkas levelének meghitt hangja, Bottyánnal való közvetlen érintkezése, jelentése Bercsényinek Bottyán készségéről, mind arra vall, hogy közben történt valami: a kurucok már birtokában voltak Bottyán esküjének. Nem igen lehet kétségünk arra nézve, hogy Farkas Sándor volt az a lévai kapitány, akivel Bottyán találkozott, s akinek hittel fogadta: át fog jönni a kurucokhoz. Ekkor már konkrét bizonyítéka is volt Bottyán hűségének: Bottyán főtisztje, a kurucok ellen harcoló labanc regimentjének vioekolonellusa: Zsámbcki Nagy István

20 már a kurucok táborában volt, kijött Esztergomból, a városból, ahol ő is Botytyán parancsnoksága alá tartozott. De ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy Kajali tudósítása és Farkas levele között több mint egy havi distancia van, s nincs konkrét ada17 Károlyi-nemzetség levéltára. Kuruckori Iratok. 1704. Marc. Fase. C. No. 23. 18 Székesi gróf Bercsényi Miklós levelei Károlyi Sándorhoz 1703—1711. A gr. Károlyi-nemzetség levéltárában levő eredetiek után közli Thaly Kálmán. Pest, 1868. 53—55. 1. (Rákóczi Tár. II.). 19 Március 7-én Károlyinak írt levelében megint kifejezést ad Bottyánhoz fűződő reménységének: „Esztergomrul ma írtam Kegyelmednek. ... Talám ki Botlik János is." uo. 58. 1. 357