Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A Vértes hegység középkori várai

5. kép. A vár feltárás utáni alaprajza. (Cserfalvy Éva rajza) 5. Grundriss der Burg nach der Freilegung. (Zeichnung: Êva Cserfalvy) elhelyezkedő belső zárt udvarhoz keleti és nyugati irányban egy-egy lakószárny csatlakozik, a földszinti részben két-két boltozatos helyiséggel. Az udvari homlokzat első emeleti szintjén — a nyugati szakasz kivételével — gótikus konzolsor húzódik, amely a függőfolyosót tartotta. A függőfolyosóra, illetőleg az emeleti helyiségek bejáratához a lépcsőfeljáró a™ udvar délnyugati sarkából indult. A keleti szárny első emeleti helyiségeinek bejárati nyílásai, sőt részben azok gótikus kőkeretei is megmaradtak. A vár főhomlokzatán az első emeleti nyílásokat szegélyező kőkeretek ugyancsak fennmaradtak. A vár eredetileg kétemeletes lehetett, A falak egy része még ma is néhol a második emeleti ablaksor könyöklő párkányainak magasságáig áll. A belső vár kapuja, — amely eredetileg felvonóhidas rendszerű volt — az északi homlokzaton, nyílik. Gótikus kőkerete és az egykori felvonóhíd két kőperselye feltűnően ép állapotban maradt fenn. A két kőperselyt már az ásatások hozták napvilágra. Az északi főhomlokzathoz, — annak a kaputól nyugatra eső szakaszán — ugyancsak középkori eredetű torony csatlakozott, amelynek több méter magas keleti fala az ásatások előtt még állott. A feltárások nyomán a kaputól nyugatra egy farkasverem került elő, amelyet egy korábbi helyiség felhasználásával alakítottak ki. A torony északkeleti sarkához épül később — a török időkben — az a bejáratot védő kazamatta sor, amelyek maradványai az ásatás alkalmával kerültek elő. Ez a kazamata sor a kapu előtti farkasverem előtti ré250