Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A Vértes hegység középkori várai

szén is megvolt. A toronytól keleti irányban húzódó védmű keleti lezá­rását az az észak-déli irányú fal adja, amelynek belső síkja, a farkasve­remnek viszont a külső síkjával közösen egy falszorost alkot. Az alig egy ember szélességet kitevő falszorosban volt a kazamatákhoz vezető lépcső­lejáró, amelyből két lépcsőfok „in situ" még ma is látható. A kazamták eredetileg téglával voltak boltozva. A homlokzatot keskeny kilövőnyílások törik át, amelyek közül ma is a legépebb a nyugati irányba néző. A belsővár körül, — több esetben magához a vár falához épült — tö­rökkori sütőkemencék és épített tűzhelyek maradványai kerültek elő az ásatás során. A vár déli, külső falához, — az épületnek mintegy a középtengelyé­ben — négyzet alaprajzú torony maradványai csatlakoznak. A belsővárat és az ahhoz csatlakozó védművet még egy külső védő­fal vette körül, amelynek csekély maradványai ma is láthatók. A várat támfalszerűen körülvevő bástyafal csak néhol emelkedik ma már a jelen­legi járószint fölé, homlokzatát pedig az évszázados feltöltés takarja el a szemlélő elöl. Sajnos, a feltárás erre a területre már nem terjedt ki. A gesztesi vár rövid történetének ismertetése és a vár maradványai­nak leírása után, kíséreljük meg most már az ásatás eredményeinek segít­ségével a vár építéstörténetét felvázolni. Az ezzel kapcsolatos megállapí­tásainkat az alábbi négy pontban foglaljuk össze. 1. A belső vár alaprajzi elrendezése, valamint a grafikus stílust kép­viselő kőkeretek és az ásatás során előkerült Nagy Lajos címeres kályha­csempe töredéke arra mutatnak, hogy a belsővár az első emelet szintjéig az É-i homlokzathoz csatlakozó toronnyal együtt a XIV. sz közepén épül. Kapuja felvonóhidas szerkezetű volt, de nem farkasvermes, hanem pilléres megoldású lehetett. 2. A második periódusban a várat két szinttel magasítják. Erre enged­nek következtetni a Zsigmond-kori gótikára jellemző kőkeretek. Erre az időre tehetjük az É-i toronyhoz Ny-i irányban csatlakozó helyiségsor ki­alakítását. 3. A XVI. sz. első felében a gyakori török támadások szükségessé te­szik a vár megerősítését. Ekkor épül a kapu előtti farkasverem, valamint az ehhez Ny. felé csatlakozó másik farkasverem is. A farkasverem áthida­lása felvonóhíddal történt. Erre mutat a belsővárhoz tartozó farkasverem Ny-i falában levő kőpersely. 4. A török 1583. novemberében megkezdett építkezésének tulajdonít­hatjuk a kazamatasor kiépítését, valamint ekkor kerül sor a toronytól Ny-ra levő helyiségek farkasvermekké való átalakítására. Ehhez a perió­dushoz sorolhatjuk még a D-i homlokzathoz csatlakozó tornyot, valamint a külső homlokzat körül elhelyezkedő kemencéket is. Vitányvár. A Vértes hegység É-i lejtőjén, Vértessomló községtől K-re áll Vitányvár romja. (6. kép.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom