Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
A tatai mésztufabánya növénylenyomatai
is gyorsan váltogatják egymást. Az azonosítás tehát sok problémát okoz, annál is inkább, mert a lenyomatokat tartalmazó rétegsor nem teljes, több meddő réteg is van. Támpontot főleg a T2 e rétegünk nyújt, ami határozottan kontinentális éghajlatot jelző tűlevelű és néhány lombosfa lenyomatát őrizte meg. Az irodalmi adatok alapján a Wi kontinentális kilengéssel zárul. Mi ezzel azonosítjuk a T2 e rétegünket. A Ti i és a T2 akultúrréteg és a T2 e réteg közé eső hűvös, kiegyenlített éghajlatú időszakban rakódott le. A Tt f rétegünk valószínűleg a Wi első szakaszából származik, amit ugyan a növénytani adatokkal nem tudunk bizonyítani, mert a rétegek éghajlat jelző növényeket nem tartalmaznak, de utalunk arra, hogy ez a réteg az interglaciális zárórétege felett és a kultúrréteg alatt helyezkedik el. A T2 f— g rétegek növényei sem éghajlat jelzők. A magasabbrendű növények teljesen hiányoznak. Mivel ezek a rétegek közvetlenül és folyamatosan települnek a T2 e rétegre, ezért feltételezhetjük, hogy az említett rétegek a hidegcsúcsot követő időszakból származnak. TÁBLAMAGYARÁZAT Az 1. táblázatban flóraelemek szerint csoportosítottuk a fajokat, A táblázat baloldalán a melegebb éghajlatot jelző, jobbra haladva mindig hűvösebb klímát jelentő areatípusokat tüntettük fel. A vízszintes sorok egy-egy réteget jelentenek. A rétegjelölés mellett levő szám a rétegben talált lenyomatok számát jelzi. Az oszlopok magassága a faj egyedszámát jelenti egy rétegen belül. (A százalék számításánál a nagy tömegben található fosszilis mohákat, annak ellenére, hogy nagyszámú bekérgezett maradványt gyűjtöttünk, nem vettük figyelembe!). Amelyik rétegben csak néhány faj fordult elő, kevés egyedszámmal, ott karikával jelöltük a jelenlétet. A kőzetalkotó mohák tömegét „végtelen" jellel jelöltük. A táblázat jobboldalán az area alapján kiszámított téli és nyári középhőmérsékleti értékeket tüntettük fel. A táblázatból a következőket olvashatjuk le: 1. A Ti a—b—c—e rétegekben a legmagasabb százalékot elért növények a táblázat baloldalán (melegebb area típusok!) helyezkednek el. Tehát az éghajlat a mainál melegebb, a rétegek valamelyik interglaciálisban képződtek. 2. A Ti i és a T2 a—c—e rétegek legmagasabb százalékot elért növényei a jobboldalon (hűvösebb areatípusok) találhatók. Tehát az éghajlat (a Ti i-től a T2 e-ig) fokozatosan hűvösödő, valamelyik hidegebb időszak (W) egy lehülési periódusát mutatja. 23
