Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A tatai mésztufabánya növénylenyomatai

ÖSSZEFOGLALÁS A tatai mésztufalerakódás növényi lenyomatainak vizsgálatánál ki­lenc, egymás után következő növényegyüttest sikerült kimutatni. Ezek a növények 46 fajt képviselnek és 26 családhoz tartoznak. Több közülük új a pleisztocénben. A vegetációs periódusok a következők: 1. Lomboserdők, (Celtis, Cornus, Biota, Rhamnus, Cory lus, Quercus cer­ris, Quercus pubescens, Quercus robur) amelyek a mainál kissé melegebb, csapadékosabb, enyhe telű éghajlatot jelez­nek. (Ti a—b—c rétegek, valószínűleg a R—W interglaciális vége). 2. Lomboserdők, a melegkedvelő fajok hiányával. (Acer campestre, Ul­mus campestris, Populus alba, Quercus robur, Cornus sanguinea, de a Celtis hiányzik!) A maihoz hasonló klíma, hasonló csapadékkal. (Ti e— f, R—W, W átmenet). 3. Fátlan vegetáció, vízinövényekkel (Ti g). 4. Tűlevelű és lomboserdők (Kevés Pinus silvestris, sok Betula pendula, Salix fajok, egy Quercus). A mainál kissé hidegebb, kontinentális felé hajló klíma. (Ti i, T2 a. A Wi középső része). 5. Tűlevelű erdők és lombosfák. (Sok Pinus silvestris, Larix decidua, kevés Betula pendula és Salix fajok). A mainál kifejezetten kontinen­tálisaibb éghajlat, kevés csapadékkal. (T2 e, a Wi vége). 6. Fátlan vegetáció, csak vízinövényekkel (Hideg, pusztai klímát téte­lezhetünk fel!) T2 f—g. Végeredményben a tatai mésztufaösszlet növénylenyomatait ,(mak­rofossziliáit), statisztikus módszerrel dolgoztuk fel, amely a pollenanalí­zishez hasonló (közelálló) értékű adatokat szolgáltatott a R—W végétől a Wi—W2 interstadiálisig lejátszódó vegetáció és klímaváltozásokról. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom