Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi középkori pénzverde

faber" neve tűnik fel,

29 noha maga a kifejezés szó szerint Ötvösre vagy aranyművesre enged inkább következtetni. Végül 1259-ben Petrus „villicus fabrorum", azaz mint a pénzverők elöljárója, fordul elő egy oklevélben.

30 Hogy a faber (és valószínűleg az aurifaber) kifejezés pénzverő értelemben fogható fel, világosan kiderül a már említett 1255-i oklevélből, melyben a Budára átjáró pénzverők „fabri" néven vannak említve. Az Esztergomhoz kapcsolódó pénzverés természetes következménye, hogy a kamaraispánok is gyakran esztergomi polgárok. A XIII. század közepéig ismert kamaraispánok közül esztergomi polgár lehetett Gathco, aki egy 1221-i esztergomi oklevélben szerepel.

31 Majd Scemeynus 1245ből, akinek személyével kapcsolatban az okleveles forrás határozottan kiemeli esztergomi polgári mivoltát.

32 Továbbá Archinus 1249-ben, akinek Esztergom közelében birtokot adományoz a király, és ez alkalommal az oklevélben az is meg van említve, hogy fiának keresztelésekor a királyné vállalta a keresztanyai tisztséget.

33 Ez utóbbi körülmény a kamaraispánok megbecsült helyzetére utal. Az adományozó oklevél ugyancsak kihangsúlyozza Archinus esztergomi polgárságát. Szoros kapcsolat fűzte Esztergomhoz Walter kamarispánt is, aki egyben budai rektor és komáromi ispán is volt. 1273-ban IV. Lászlótól adományba kapja az esztergomi Zenia palotáját. Walternek a veje (Peter, Hermann comes fia) is esztergomi polgár volt és ifjabb fia 1300—1330 között ugyancsak mint esztergomi polgár szerepel.

3

'

1 Végül 1274-ből említ egy oklevél bizonyos Mihály kamarispánt, aki egyben választott bíró volt Esztergomban, tehát valószínűleg ez is esztergomi polgár kellett hogy legyen.

35 A kamaraispánok esztergomi polgárságának hangsúlyozását azért tartjuk lényegesnek, mert később, a XIV. században, amikor a pénzverés már Budára helyeződött át, a kamaraispánok igen gyakran budai polgárok voltak. A mondottak alapján tehát egészen kétségtelen, hogy a XIII. század első felében az Esztergom melletti Kovácsi községben volt az esztergomi pénzverők telepe, akik itt megfelelő szervezetben éltek. Szervezetükre nézve azonban igen kevés az adat, és ami van, annak az alapján Hóman Bálint kísérelte meg a szervezetüket felvázolni. Lényeges ismeretekkel azóta sem gyarapodtunk erre vonatkozólag.

36 Szerinte a királyság első századaiban az összes udvari szolganépek a pénzverőkkel együtt az udvarnokoknak nevezett királyi szolgák sorába tartoztak. Fölöttes hatóságuk a királyi palota ispánja, a nádor volt. A 29 1248. VII. 19. ... quod cum magisiter Stephanus, «uri faber primum Macis recondacioinis patai, nostri in arte aurifabrili seruiuisisset... Knauz I. 372. No. 479 30 1259. ... Petrus uilMcus fabrorum ... Knauz I. 456. No. 603. 31 1221. ... Gatncone, Monetariorum Regis quondam Magistro... Knauz I. 231. No. 249. 32 1245. ...Scemeyno comitij, Ciui Strigoniensi ... Knauz I. 361. No. 460. Zolnay László, Az esztergomi latinusokról. Esztergom Évlapjai I. 1960. 162—163. ;-J3 1249. XI. 28. ...vir pronid Atrchinus, Comes camere nostre nacione Venetus, nunc ciuis Strigon... Knauz I. 379. No. 488. Zolnay i. m. 161. M Zolnay i. m. 159. 35 Huszár i. m. 25. 36 Hóimén KR 33., és Hóman MP 460—461. 213