Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
IV. Béla király sírja
ték, nem tudták azt megtalálni, mert az omladozó falak és romok mindent beborítottak. Ezért elfogadták a jelenlegi zárda területét, amelyet a polgárok és a szerzetesek is alkalmasnak találtak. 7 Bél Mátyás, 8 az új életre kezdő Magyarország nagy tudósa 1730. körül járt Esztergomban. Látta a mai belvárosi plébániatemplom elődjét, az 1699-ben épült templomot, és tudta, hogy ez a templom a minoriták egykori templomának romjaira épült. A templomban feliratos kőtáblát talált „elmosódott barát betűkkel", a templom körül pedig még látta a romokat, amelyekből megállapította, hogy a régi templom nagyobb volt. — de IV. Béla sírjáról még csak említést sem tesz. A „Religio" című folyóirat 1850. évfolyamában 9 névtelenül megjelent értekezés említi először, hogy 1738-ban a középkori ferences templom és zárda helyén sírokat találtak, és ezek egyikében némelyek IV. Bélának és övéinek sírjait vélték felismerni, de részletesebben nem ismerteti ezt a leletet. Az Esztergom történetével foglalkozó későbbi művek 10 részint erre a forrásra, részint pedig az ezt az adatot átvevő későbbi művekre hivatkozva, szintén megemlítik a sír megtalálását, sőt némelyik nem is feltevésként, hanem biztos tényként, — de közelebbit ők sem közölnek. A ,,Religio"-ban közölt tanulmány szövegéből kitűnik, hogy szerzője ferencrendi szerzetes, 11 ezért valószínűnek látszott az a feltevés, hogy valamely rendi forrásból merítette értesülését. Az ezen a nyomon elindult kutatás el is vezetett Kosa Jenő egykori ferences tartományfőnöknek 1774-ben befejezett, „Collectanea" című kéziratos munkájához 12 . Ennek a műnek az esztergom-királyi-városi ferences zárdával foglalkozó része annak bizonyítására, hogy a rend középkori temploma a mai belvárosi plébániatemplom helyén állott, hivatkozik IV. Béla ki7 Kosa Jenő: Collectanea. — „. •. cum omnia parietinis desolatis ruderibusque consepulta essent, eum dignoscere non valuerumt..." — Ez nyilván a ferenceseknek aiz egykori királyi városiba történt első meghívásának idejére (1687) vonatkozik, mert midőn a ferencesek valóban megkezdették a letelepedésit (1700), akkor már állott a királyi város plébánia temploma. H Bél Mátyás Esztergom vármegyéről. — 1957. 12. oldal. 9 II. félév, 100. oldal. 10 Ezek közül csak a nevezetesebbeket emllítjük meg: Pauli Szt. Vince Leányai Esztergomban. — 1865. 79. old. (Knauz Nándornak név nélkül megjelent műve.) — Pálinkás László: Esztergom XVIII. századd művészeti emlékei — 1937. — 40. old. — Dercsényi—Zolnay: Esztergom — 1956. 23. old. 11 P. Takács Ince szóbeli közlése szerint a tanulmány írója P. Nyűrő Zsigmond, a szombathelyi ferences zárda egykori guardiánja. 12 Kosa Jenő 1768—1771, majd ismét 1777—1700. években volt a Szűz Máriáról nevezett ferences rendtartomány főnöke. Ekkor (és egészen 1918-ig) Pozsony volt a rendtartomány székehlye A „Collectanea" című művének egyik példányát az esztergomi ferences zárda őrzi. Ennek a műnek az esztergomi zárda történetével foglalkozó részét szószerint átvette a zárdának 1778-ban megkezdett História Domus-a, amelynek a címe: Novum Protocollum Conventnus Strigoniensis in Űrbe Regia ..." 200
