Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

IV. Béla király sírja

renoesek Szűz Máriáról nevezett rendtartománya használt. Ezen a pecséten hármas csúcsív alá helyezett Mária-oltár látható, alatta pedig kél koronás férfi-alak, ezzel a felírással: Rex — Dux.

6 2. ábra A régi pecsét (Sigillum primaevum2. ábra Az új (XVIII. századi) pecsét (Sigilhtm modernum) 1543-ban Esztergom török kézre került, és — nem számítva az 1595—1605. közötti tíz esztendőt — 130 évig volt a félhold uralma alatt. Mi történt a ferences templommal és a királysírral e közel másfél évszázad alatt, különösen az ismételt ostromok alkalmával, arról nincs részletesebb értesülésünk. Valószínű, hogy a vár védői rombolták le a középkori város többi épületével együtt, nehogy fedezéket nyújtsanak az ostromlóknak. Midőn a felszabadulás után az egykori királyi városba visszatelepülni akaró ferencesek az ősi templom és zárda helyét keresA pecsét leírását és rajzát Kosa Jenő adja az alább még említendő „Collectanea" című munkájában. Megemlíti, hogy a rendtartomány ezt a pecsétet használta nemcsak az ő korában, hanem már 1523-ban is. — Ugyanez a kép van azon a guanmi-bélyegzőn is. amelyet a tartományfőnök 1950-ig használt. Hogy ez a kép került a rendtartomány pecsétjére, annak az a magyarázata, hogy korábban az esztergomi Sz. Máriáról nevezett zárda volt a ferencesek magyar rendtartományának a központjába. Eleinte kitűnt ez a rendtartomány elnevezésből is, ment váltakozva használták a Provincia Hungáriáé és a Provincia Strigoniensis elnevezést. Lásd: <§r. P. Eszterle József: a Ferencesek első települése Magyarországon. (Esztergom Évlapjai, 1928. 5. old.) 199