Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

IV. Béla király sírja

IV. BÉLA KIRÁLY SÍRJA A történelem kútfőinek egész sora tanúsítja, hogy IV. Béla királyunknak és feleségének, Laskaris Máriának, valamint ifjabb fiúknak, Béla hercegnek tetemeit Esztergomban, a ferenceseknek Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelt templomában temették el« ***'*• Ismeretes, a királyi temetkezés miatt az érsek és_ a ferencesek között keletkezett viszály, és tudjuk azt is, hogy a sírt vörös márványból készült síremlék díszítette két latin distichonba tömörített felirattal. A források bőségével ellentétben semmi tárgyi emléke sem maradt e temetkezésnek a mi korunkra. Az esztergomi belvárosi plébániatemplom kertfalában elhelyezett egyszerű kis márványtábla figyelmeztet csak arra. hogy egykor azon a helyen állott a ferencesek tempoma, és benne J

IV. Béla király nyugvóhelye. Az alábbiakban azt kívánjuk vizsgálat tárgyává tenni, mi lett a sorsa ennek a királyi sírnak, és remélhető-e még, hogy egy adandó alkalommal elvégzendő gondos ásatás megtalálja a sírt, vagy legalább annak némi töredékét. Ennek során különösen is vizsgálni akarjuk azt a több helyen található előadást, hogy a XVIII. század első felében megtalálták IV. Bélának és hozzátartozóinak sírját. A Képes Krónika

2 így beszéli el IV. Béla temetését: „A király a budai szigeten halt meg, és testét Esztergomban temették el, a kisebb testvérek egyházában, amely a dicsőséges Szűz tiszteletére épült és amelyet maga Béla király kezdett építeni, szépen és sok költséggel. Itt nyugszik feleségével, Mária királynéval, a görög császár leányával és 1 IV. Béla király 1270. május. 3-án halt meg. Béla herceg 1269. nyarán, Mária királyné pedig röviddel férje utón halt meg. l/a) A ferenceseknek a középkorban — miként a 18. században is — két zárdájuk volt a mai Esztergom területén. Az egyik a királyi városban Szűz Mária tiszteletére, a másik a Vízivárosban Szt. László tiszteletére. Ennek az utóbbinak a pcmtos helyét nem ismerjük, csak az írott forrásokból tudunk róla. Ezek közül IX. Bonifác pápa 1400 évi bullájára hivatkozunk (Mionuimenita Vaticana — Ser. I. Tom. IV. 200.), amely mindkét kolostorról említést tesz és titulusukat is megnevezi: „. . . Claustri seu domus S. Mariae Virgimis, ordinis Fratirum Minorum de Majore et S. Ladislai de Minore, alias Nova civitatibus..." A marianus rendtartomány állandó hagyományán és a szövegben felisorolt egyéb adatokon kívül ez az oklevél is bizonyítja, hogy a Szűz Máriáról nevezett ferences templom, ahová IV. Béla temetkezett, a királyi (a bulla szövege szerint „nagyobb") városban volt. 2 Gombos: Catalogus fontium Hist. Hunig. I. kötet 657. old. 197