Kiss Vendel: Thatha Arx Regia. A tatai vár metszetábrázolásai a XVI - XVII. Századból (Tata, 1998)

épülettel. A külső védművek főbb elemei (a kapubejáró és a négy bástya ) jól kivehetőek a képen. A várat széles vizesárok veszi körül. A táj főbb topográfiai elemei: a tó a hegyekkel, a vár mögött jobbra emelkedő domb (Marmerberk), tetején "kolostor" romjaival, a kép jobb szélén - a várral egy magasságban - egy lerombolt templom (zerfalne Kirch), a romtól délre két melegvizű fürdő (warm bau). A vár előtt őrház (wachthauss) épülete, és a török temető sírjai láthatók egy türbével (eines Begen Begrebnuss). Balra az előtérben patak folyik keresztül, rajta deszkahíd. Dillich várábrázolásait a szakirodalom a műfaj határain belül hitelesnek tekinti. Tata esetében a fennmaradt felmérések és térképek, a korabeli leírások és az újabbkori kutatások - elsősorban a régészeti feltárás - eredményei teszik lehetővé a kép hitelességének az ellenőrzését. A vár külső védművei nagyjából azt a képet mutatják ma is, mint a XVI. század utolsó évtizedeiben. Összehasonlítva a jelenkori állapotot az ábrázoltakkal, megállapíthatjuk, hogy az nagyjából a valóságnak megfelelő képet ad. A kapubejáró elhelyezése eltér a képen a jelenlegi helyzettől, de a korabeli térképekkel egybevetve látjuk, hogy az adott időszakban - a metszeten ábrázolt helyzettel megegyezően - a kapu a Kecske-bástya közvetlen szomszédságában volt. A középkori várpalota egykori külsejéről a meglévő falmaradványok alapján nem lehet hiteles képet alkotni. A rekonstrukcióhoz a régészeti feltárás eredményei adnak támpontot, melyet a várfelmérések és a leírások adatai pontosítanak. Tudjuk, hogy a várkastély a XVI. század elején a már említett négyzetes alaprajzú, négysaroktornyos épület volt, melyet egy külső kerítőfal is övezett, nyugati oldalán két toronnyal megerősítve. A XVI. század első felének hadieseményei valószínűleg komoly pusztításokkal jártak, de az épület fő tömege alapvetően nem változott. Egy 1587'ből származó térkép - pontatlan alaprajzi részletezéssel - továbbra is négyzetes tömegű épületet jelez. Az eredeti állapothoz képest lényeges változás az 1570-es évek végén történt, mikor a palota három tornyát védelmi okokból visszabontották. A metszeten ábrázolt állapot főbb vonalaiban mindezekkel megegyezőnek tűnik. Problematikus a palota déli oldalán elhelyezett két torony értelmezése. A vázlatszerű kidolgozás miatt a képnek ez a részlete nem egyértelmű, félreérthető, a délnyugati torony rajza zavaros, a délkeleti kidolgozása pedig hengeres alaprajzú építményt sejtet, noha az ásatás során egyértelművé vált, hogy valamennyi torony négyzetes alaprajzú volt. Szintén bizonytalan a palotától függetlenül jelölt tornyok beazonosítása. Az északon ábrázolt épület talán a Zsigmond-kori kaputorony, fekvése alapján annak felel meg. A déli, alacsonyabb torony valótlan, ötletszerű berajzolásnak tűnik. Erős fenntartással lehet csak azonosítani a 5