Kiss Vendel: Thatha Arx Regia. A tatai vár metszetábrázolásai a XVI - XVII. Századból (Tata, 1998)
hitelességet teljesen nélkülöző ábrázolások. (Az ábrázolások csekély hitelének egyik oka a helyszín megközelítésének nehézségében rejlett, a másik ok pedig az volt, hogy ezen lapok elsődlegesen üzleti vállalkozások voltak, céljuk az olvasóközönség híréhségének, kíváncsiságának kielégítése volt. A hitelesség kérdése nemcsak az illusztráció, hanem a szöveg tekintetében is másodlagos volt. 6 ) Az ábrázolások másik nagyobb csoportját a korban megjelenő történeti és földrajzi munkák illusztrációi alkotják. Már a tizenöt éves háború alatt több, a háború eseményeit és Magyarország történetét gazdag képanyaggal ismertető könyv jelent meg. A XVII. században aztán - különösen a törökkel vívott háborúk időszakában - nagy számú, a hazai erősségek képeit tartalmazó kiadvány látott napvilágot. Az újságokban megjelent képekkel összehasonlítva a könyvek illusztrációi általában művészibb kidolgozásúak, a hitelesség igényének is jobban megfelelnek. E tárgykörhöz tartoznak a nem önálló lapokon, hanem a térképkereteken vagy családfákon megjelenő veduták is. A korabeli város- és várábrázolásokat készítő rajzolók és metszők elsősorban helyszíni vázlat és elbeszélések alapján alkották meg kompozícióikat, a minta esetleges pontatlanságát pedig utólag, a helyszínen korrigálták. A magyarországi képek esetében más a helyzet. A korábbi kutatások világosan kimutatták, hogy a képek külföldön készültek, a háborús helyzet miatt a külföldi rajzolók többségének azonban nem volt módja, hogy helyszíni vázlatot készítsen várainkról. A fennmaradt várábrázolások - Tata esetében is - néhány alaptípusra vezethetők vissza, melyeket a későbbi mesterek átdolgoztak, átmásoltak, új elemekkel egészítettek ki, vagy ellenkezőleg, elhagytak elemeket az eredeti kompozícióból. A számos átdolgozás (ahol sok esetben már nem is az eredeti, hanem annak egy változata szolgál mintául), látszólag különböző típusok kialakulásához vezetett. Az ábrázolások gondos tanulmányozása során követni lehet a minta alakulását, és meg lehet határozni az eredeti metszetlapot, melyre az átdolgozások visszavezethetők. Különleges helyet foglalnak el - nemcsak a tatai vár esetében, hanem országosan is - Wilhelm Dillich kasseli rajzoló, rézmetsző, krónikaíró Ungarische Chronica című munkájának ábrázolásai, melyek alaptípusként szolgálnak a legtöbb Tatát ábrázoló metszetlaphoz. Dillich nyugati nézőpontból ábrázolta a várat. A Mátyás-kori palota négyzetes tömegű, pártázatos oromzattal, támfalakkal, északi oldalán egyetlen nagyméretű toronnyal. Déli oldalán két, az oromzatnál nem magasabb toronyszerű építményt lehet megfigyelni. A várudvaron, a palotától észak- és délnyugatra további két alacsonyabb torony látható, több kisebb, független 4
