Kiss Vendel: Végvári élet Tatán. Kuny Domokos Megyei Múzeum, Tata. Kiállítás a tatai várban. 1992. október – 1993. április.

Budáról élelmet szállítanak, és engedély kértek, hogy éjszakára a vár falainak védelmébe húzódhassanak. Az engedély után a szekeret feltolták a hídra, az őr tiltakozására pedig azt felelték, hogy a portyázó hajdúktól akarják csak ily módon értékes szállítmányukat megóvni. A petárdát egy különösen hosszú, létrához hasonló szekéren szállították, melynek vége acélcsúcsban végződött. Az acélcsúcs belefúródott a felvonóhíd fájába, a szekér elején elhelyezett felvonószerkezet pedig segített a petárdát elhelyezni a megfelelő helyen. Ez a különös formájú szekér feltűnt a jószemű kapuőrnek, de gyanakvását Rácz Illés eloszlatta, mondván, hogy a nagyobb biztonság végett kötöttek össze két szekeret, s innét a szokatlan forma. A beszélgetés alatt Bernstein emberei a felvonóhíddal ellátott kapuhoz tolták a szekeret, és elhelyezték a petárdát. A robbanás ereje szétzúzta a felvonóhidat és a kaput, a spanyolok pedig, a náluk lévő hídkészlet segítségével gyorsan behatoltak a várba. A robbanásra előrontottak rejtekhelyükről az esztergomi hajdúk és Pezzen muskétásai is. A meglepetésből felocsúdó törökök a várkapuhoz sereglettek, megkísérelvén kiszorítani a behatolókat. Ezt kihasználva a létrákkal ellátott 300 gyalogos az őrizetlen hagyott falszakaszon behatolt a várba, s oldalba támadta a védőket. Pálffy katonái megszállták a bástyákat és a falakat, a megmaradt török védők pedig visszavonultak a belső várba. 23-án reggel Pálffy felszólította a törököket a megadásra, ennek visszautasítása után pedig a bástyákon álló ágyúkkal lövetni kezdte a kastélyt. Az ágyúzás eredménytelen volt, ezért létrák segítségével négy oldalról megrohamozták és elfoglalták a falakat, a védők a béggel együtt fogságba estek. A sikeres rajtaütés következtében a vár épen került a győztesek kezébe; Pálffynak csak a kaput s a felvonóhidat kellett rendbehozatnia, ennek megtörténte után pedig erős, 750 fős őrséget helyezett el Tatán. A nyár végén, ugyancsak Pálffy közreműködésével, visszafoglalták a töröktől Pápa várát is, és ezzel teljesen elszigetelték Győr török őrségét a hódoltságtól. Megkezdődtek az előkészületek Győr ostromához, de a hosszas készülődés időt ad a török felmentési kísérletnek. Szaturdzsi Mehmed Szerdár (másodvezír) erős sereggel indult Győr felmentésére. A királyi had október 3-án felhagyott az ostrommal, és a Komárom melletti Izsa községhez vonult, hogy a ve21