Kövesdi Mónika: Főúri élet a XVIII. században – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához III. (Tata, 2002)

FŐÚR.1 ÉLET A XVIII. SZÁZADBAN József nádor-emlék, fajansz, Tata, 1796. (Az Iparművészeti Múzeum tulajdona) torát, a tabernákulum-szekrényt utánozták. E realisztikusan megformált, csalafinta látszatot keltő tárgyak körébe tartozik az az emléktárgy, amely márványt imitáló felületével, címeres, koronás elemeivel, építészeti formaképzésével József nádor tatai látogatásának alkalmából készült 1796-ban. A tatai gyárban az 1780-90-es Tálca, tejszínes kanna és cukortartó, fajansz, Tata, XVIII. század vége (Az Iparművészeti Múzeum tulajdona) évek táján, a klasszicizáló későbarokk stílus jelentkezésével párhuzamosan önálló stílusperiódus érzékelhető. A korszak termékei elszakadnak az addigi, rokokó formáktól és ornamensektól, az edények egyszerűbb, kisebb, bensőségesebb formákat nyernek, egyszínű, általában fekete, füzéres vagy szalagcsokros díszítéssel. A kannácskák a korai klasszicizmus antikizáló tendenciájának megfelelően állatlábakon támaszkodnak. Érzékelhető a bécsi porcelángyár hatása, például a faerezetes-kártyalapos dekorú teáskészleten. A gyár jeles, általában Holicsról érkezett mesterek sorát foglalkoztatta, akik közül a festő Radiel János nevét (a delfti - távol-keleti eredetű, romtájas dekorok festő-