Kövesdi Mónika: Főúri élet a XVIII. században – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához III. (Tata, 2002)

K1ÁLÜTASVEZETŐ A TATAI KUNY DOMOKOS MÚZEUM ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSHOZ 111. je), valamint a szobrász Schweiger Antalét nem hagyhatjuk említés nélkül. Schweiger a holicsi gyár legkiválóbb szobrásza volt, Kálvária-, Immaculata- és Nepomuki Szent János-szobrait, alakos gyertyatartóit és sótartóit ismerjük működésének holicsi periódusából. Tatára 1768-ban érkezett és itt is halt meg 1802-ben. Tatai fajansz kisplasztikájáról nincsen tudomásunk, köztéri szobrai viszont - a Holicson már alkalmazott szakrális témákban - máig díszítik a várost, mint a késóbarokk városkép uralkodó elemei. A fajanszgyár egyfelől gazdasági egység, az uradalom jövedelemforrása, másfelől az udvari élet hétköznapjainak és - dísztárgyai révén - ünnepeinek tanúja volt, számunkra pedig a korszak művészeti színvonalának, stílusigazodásának példája. A fajanszmanufaktúra működése, mestereinek tevékenysége egybeesik azzal a virágzással, amely az uradalom birtoképító, városépítő szándékával párhuzamosan, Felmer Jakab munkásságával egyidóben köszöntött be Tatán. Kiállításunk, hátterében az építkezésekkel, előterében a magyar iparművészetben főszerepet játszó fajanszgyár termékeinek együttesével a XVIII. század főúri életéről, a földesúri város arculatáról tanúskodik. Kövesdi Mónika Irodalom: Révhelyi ElemérA tatai majolika. Budapest, 1941. Voit PálRégi magyar otthonok. Budapest, 1943. Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák. Budapest, 1974. Katona Imre: A magyar kerámia és porcelán. Budapest, 1978. A címlapon a majki kastélyból származó lakkozott, mitológiai jelenettel dekorált díszváza látható. XVIII: századi, francia munka. 20