Kövesdi Mónika: Főúri élet a XVIII. században – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához III. (Tata, 2002)

FOUFU ÉLET A XVIII. SZAZADBAN Hollandiában tanult és Angliában működő magyar festőnek a csendélete után készült, meglehetősen gyenge másolat. Ez esetben nemcsak amiatt tartottuk szükségesnek a kép bemutatását, hogy az a kor festészetének kedvelt műfaját, a kor műízlésének jellemző darabját reprezentálja, hanem amiatt is, mert szemléletében párdarabja a terített asztalon csendéletként megjelenő edényeknek: káposzta, rózsa, szőlőfürt alakú tálaknak, papagáj alakú palackoknak. A lantjátékost ábrázoló rézmetszet a XVIII. században széles körben népszerű sokszorosított grafikát képviseli. Haidt és Hertel német rézmetsző mesterek - akiktől a kiállított darab származik - rendkívül elterjedt mintalapjai, mintakönyvei belsőépítészeti, iparművészeti ornamentika-motívumokat kínáltak különféle művességek számára. Lapunk egy grafikai sorozat része, amely az emberi vérmérsékleteket ábrázolta allegorikus formában. Ilyen és ehhez hasonló rézmetszetek sora boríthatta a közép-európai kastélyok Kupferstichkabinettjeinek falát. A kép kereteként megjelenő cartouche a rokokó formanyelvét közvetíti. Gályaorrdísz Kiállításunkon az egyetlen szobrászati dísz egy valaha hajóorrGályaorrdísz, XVIII. század 13