Kövesdi Mónika: Főúri élet a XVIII. században – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához III. (Tata, 2002)

KIÁLLÍTÁSVEZETO A TATAI KUNY DOMOKOS MÚZEUM ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSHOZ III. díszként szolgáló, barokk angyal­figura._A hermapillérből kibonta­kozó angyal csigás hajfürtökkel keretezett pufók arca, kék árnya­latokkal megfestett, kiemelhető szárnyaival egykor egy Öreg-tavi gályát védelmezett és díszített. Az orr-faragvány, a hajdani vigassá­gok becses és ritka emlékeként, a tatai kastélyban maradt fenn. Órák A XVIII. század közepén Párizsban, Martinoz mester műhelyében ké­szült az a falióra (ún. kartelóra), amely a majki kastélyban maradt fenn. A falióra kerete aranyozott bronzból készült, aszimmetrikus díszítése, a rózsákkal és a puttó­figurával, a rokokó stílusát mutat­ja. A rokokó időszaka a lakberen­dezés és belsőépítészet terén tö­kéletesen átformálta, mai fogal­mainknak megfelelő otthonná ala­kította a belső teret. Megjelentek az egységesen tervezett enteriő­rök, amelyekben az óráknak, mint berendezési tárgyaknak is szerep jutott. Éppen ezért bátran helyez­tük el kartelóránkat a rokokó sza­lont megjelenítő együttesben, két aranyozott bronz falikarral kiegé­szítve, amelyek a kor jellemző, a korábbinál intimebb világítóeszkö­zei voltak. Kartelóra, Párizs, 1750 körül A XVIII. század berendezéseinek kedvelt darabja volt a kandallóra vagy komódra állított szekrény­óra. A szebb darabokat nemesfa funérral borított, aranyozott bronz véretekkel ellátott szekrénnyel, zománcozott számlapjuk kürül is gazdagon díszítve alakították ki. Kiállításunk szekrényórája ennek a hagyománynak a vidéki, polgári 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom