Kövesdi Mónika: Főúri élet a XVIII. században – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához III. (Tata, 2002)

KIÁLLÍTÁSVEZETO A TATAI KUNY DOMOKOS MÚZEUM ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSHOZ III. díszként szolgáló, barokk angyalfigura._A hermapillérből kibontakozó angyal csigás hajfürtökkel keretezett pufók arca, kék árnyalatokkal megfestett, kiemelhető szárnyaival egykor egy Öreg-tavi gályát védelmezett és díszített. Az orr-faragvány, a hajdani vigasságok becses és ritka emlékeként, a tatai kastélyban maradt fenn. Órák A XVIII. század közepén Párizsban, Martinoz mester műhelyében készült az a falióra (ún. kartelóra), amely a majki kastélyban maradt fenn. A falióra kerete aranyozott bronzból készült, aszimmetrikus díszítése, a rózsákkal és a puttófigurával, a rokokó stílusát mutatja. A rokokó időszaka a lakberendezés és belsőépítészet terén tökéletesen átformálta, mai fogalmainknak megfelelő otthonná alakította a belső teret. Megjelentek az egységesen tervezett enteriőrök, amelyekben az óráknak, mint berendezési tárgyaknak is szerep jutott. Éppen ezért bátran helyeztük el kartelóránkat a rokokó szalont megjelenítő együttesben, két aranyozott bronz falikarral kiegészítve, amelyek a kor jellemző, a korábbinál intimebb világítóeszközei voltak. Kartelóra, Párizs, 1750 körül A XVIII. század berendezéseinek kedvelt darabja volt a kandallóra vagy komódra állított szekrényóra. A szebb darabokat nemesfa funérral borított, aranyozott bronz véretekkel ellátott szekrénnyel, zománcozott számlapjuk kürül is gazdagon díszítve alakították ki. Kiállításunk szekrényórája ennek a hagyománynak a vidéki, polgári 14