Kövesdi Mónika: Főúri élet a XVIII. században – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához III. (Tata, 2002)

KIALLITASVEZETO A TATAI KUNY DOMOKOS MÚZEUM ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSHOZ III. attribútumaival ábrázolta a mes­ter: a korban jellemző barátság­képek pózában, Minerva szobrán támaszkodva, térképekkel és tör­vénykönyvekkel körülvéve. A kép hátterében Róma látképe jelenik meg az Angyalvárral és a Szent Péter székesegyházzal - ez a hely­szín a toszkán nagyhercegi címet viselő Lipótra utal. Képünk mes­tere - a Schönbrunnban és a Kunsthistorisches Museumban látható analóg darabok alapján ­Pompeo Batoni (1708-1787), aki népszerű portréját a császárhű arisztokrácia számára többször is megfestette. A kor kedvelt és vezető műfaja volt a portréfestészet. A rezidenciát nemcsak az uralkodókról készült reprezentatív arcképek dekorál­ták, hanem a tekintélyes, a család vagyonát és hírnevét gyarapító ősöket felsorakoztató családi arc­képcsarnok darabjai is. A tatai kastély dísztermének ősgalériája elpusztult, de az Eszterházyak ál­tal alapított és patronált piarista rendház portrésorozata - ahol do­nátorként jelentek meg - szeren­csére megmaradt. Ebből az ősga­léria-sorozatból emeltük ki Eszterházy Miklós és felesége, Mária Anna Lubomirska hercegnő portréját. Mindkét arckép jeles mester színvonalas alkotása. A diplomata gróf portréja Bécsben készült, Martin van Meytens (1695-1770) modorában, Lubomirska hercegnőé Párizsban, Alexander Roslin (1718-1793) műtermében. A szalon-enteriőr falán egy kiváló holland mester, Jan Davidsz de Heem (1606-1683/84) virágfüzér­csendélete látható. A csendélet a protestáns Németalföld XVII. szá­zadi festészetének kedvelt műfaja volt, amely bennünket részletgaz­dagságával, megtévesztő valóság­hűségével nyűgöz le, a kortársak számára azonban a pompás és méregdrága virágok a szépség mu­landóságára utaltak. A kép a majki kastélyból származik. Másik csendéletünk, a túlérett gyümölcsök között papagájokkal, Bogdány Jakabnak (1660-1724), a 12 Jan Davidsz de Heem: Virágfüzér­csendélet, XVII. század második fele

Next

/
Oldalképek
Tartalom