Kövesdi Mónika: Főúri élet a XVIII. században – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához III. (Tata, 2002)

FŐÚRI ÉLET A XVIII. SZAZADBAN Nőalak ("Flóra"), a paraván részlete jellemző, ún. bizarr ornamentika (melynél, elsősorban hímzéseken, különböző léptékű növények és rovarok vegyülnek) él ezekben tovább, szerves egésszé olvadva a természet ölén szorgoskodó, játszadozó alakokkal. A chinoiserie ritka, becses emléke ez a darab, amely francia földön készült, a XVIII. század közepe táján. Igazán különlegessé a hímzés technikája teszi darabunkat. E motívum- és mesetár ugyanis nem fonalas öltéssel készült, hanem applikációval: minta szerint kivágott, önmagukban is mustrás textildarabokból állították össze az egyes elemeket, és a kontúroknál lefektetett vékony papírszalagocskákkal rögzítették az elefántcsontszínű selyem alaphoz. A kezek és arcok nem textilből, hanem finoman festett papírból készültek. A paraván, raktárban töltött évtizedek után, a szakrestaurátorok több évi munkájának eredményeként vált kiállíthatóvá. Festmények Kiállításunk uralkodó darabja a II. József császárt és testvérét, a trónon őt követő Lipótot ábrázoló Pompeo Batoni: II József és Lipót főherceg, 1780-as évek, részlet egészalakos portré, a tatai kastélyból. A felvilágosodás uralkodóit a felvilágosodás szellemének 11