László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

LAKATOS BÁLINT: A tatai országgyűlés és diplomáciai háttere (1508-1510)

regbe álltak különböző csapatok."'A Velencéhez (és Dalmáciához) közel eső horvát-szlavón területeken ráadásul ebben az időszakban kormányzati válság volt, ugyanis a korábban leváltott bán, Bajnai Both András nem volt hajlandó a tartomány kormányzatát utódainak, Kanizsai Györgynek és Ernuszt Jánosnak ténylegesen átadni.

1

7 A magyar király - engedve a diplomáciai nyomásnak, illetve a liga győzelmeiről szóló híreknek és tartva egy esetleges külpolitikai elszigetelődéstől - Budára összehívta a magyar királyi tanácsot, hogy távollétében vitassák meg a dalmáciai hadjárat lehetőségét.

1

8 Az augusztus közepe táján Budán összeülő urak véleménye a ligához való csatlakozás kérdésében nem volt egységes. A három vezető politikus: Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek, Perényi Imre nádor, valamint Szatmári György kancellár, pécsi püspök között amúgy is kiélezettek voltak az ellentétek, többek között a szlavóniai helyzet miatt is. Míg Bakócz köztudottan Velence lekötelezettje volt,

1'

7 addig Szatmári és Perényi, valamint Buzlai Mózes udvarmester a liga sikereire való tekintettel a háború mellett foglalt állást, bár abban talán egyetértettek, hogy a segélypénzek miatt a velencei szövetséget sem lenne célszerű felrúgni, illetve érdemes lenne a köztársaság szorult helyzetét kihasználva újabb előnyöket kicsikarni. így azt a formális megoldást választották, hogy követeket küldenek a liga tagjaihoz, hogy a szövetség elvi célja, a törökellenes hadjárat tervének részleteiről informálódjanak. Ezen kívül kérték a királyt, hogy mihamarább térjen haza."" II. Ulászló tervezett visszatérése idejére, 1510. március 12-re országgyűlést hívott össze Esztergomba.

2

1 Velencében a liga magyarországi lépéseiről értesülve ugyancsak 1509. augusztus végén elhatározták, hogy követet küldenek Magyarországra a titkári rangban lévő Guidoto helyett. A választás egy tapasztalt, 37 éves velencei nemesre, Pietro Pasqualigóra esett, aki 1500-1501 között Portugáliában, 1502-ben Kasztíliában és Aragóniában, 1505-1507 között pedig éppen Miksa császár udvarában teljesített szolgálatot; Párizsban végzett egyetemi tanulmányai miatt pedig a francia viszonyokat is jól ismerhette.

2

2 A velencei szenátus 1509. október 9-én állította ki számára a követutasítást;

2

4 Pasqualigo október 12-én kíséretével útra is kelt az Adrián át, és október 18-án kikötött Piranban. Innen küldte haza első jelentését.

2

4 De Bakócz kérésére hónapokig (1509 decemberétől 1510 áprilisáig) volt kénytelen Zágrábban vesztegelni, ugyanis egyelőre nem akarták fogadni Budán. Ez is része lehetett a magyar politikai elit időhúzó taktikájának, különösen azért, mert a diplomáciai helyzet az itáliai hadszíntér viszonyai ellenére inkább a ligának kedvezett, ráadásul a király sem tért még haza Prágából. Hivatkozhattak a Velencét sújtó interdictumra is.

2

5 32