László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

LAKATOS BÁLINT: A tatai országgyűlés és diplomáciai háttere (1508-1510)

3(

1 PASQUALIGO 87r. (1510. június 20-i jelentéséből, lásd a 75. jegyzetet!) 3

1 A német és magyar szakirodalomban Louis Hélie-ként szerepel. (Ez a humanista Ludovicus Helianus névalak téves visszafejtése.) Azonosítására a támpontot az jelenti, hogy a nyomtatásban megjelent beszédének (lásd a következő jegyzet) címlapján „Francorum regis senatoris" nevezik. A flamand eredetű Louis d'Hallewin (holland névalakban: Lodewijk van Halewijn vagy Haelluwyn, franciásan: d'Halluin) állítólag XI. Lajos francia király egyik hadjáratakor francia fogságba esve lett a trónörökös, a későbbi VIII. Károly udvartartásának tagja, 1480-tól tanácsosa és kamarása, seigneur de Piennes. 1495-ben VIII. Károly kíséretében Itáliában is járt. Több diplomáciai megbízást teljesített VIII. Károly és XII. Lajos uralkodása alatt. 1512-től Picardia kormányzója, 1518-ban halt meg. (LE GLAY I. 1845, V; VILLE 1769, 340-341.; BARBIER 2007.) 3

2 De bello suscipiendo adversus Venetianos et Turc/is oratio. 1. kiadás (a Venatio komm című verssel): Augsburg, Othmar, 1510. május 12. [FSZEK Bp. Gy. 09/676; OSZK Röpl. 14.] Ezt a kiadást használtam: HELIANUS 1510. A 2. kiadás (a Venatio leonum és az Ad sacri Rontani imperii ekctores carmen exhortatorium című versekkel): Strassburg, Matthias Schürer, 1510, 22 fol. [OSZK App. H. 1607., Röpl. 15.]. WIESFLECKER IV 1981, 266. szerint a beszéd április 10-én hangzott el. 3

3 HELIANUS 1510, a4v (a magyar király említése), blv (Konstantinápoly eleste), b4r (Velence győzelmei). 3

4 PASQUALIGO 87v; WIESFLECKER IV 1981, 64-65, 266.: a velenceiek már 1509 végén kezdeményeztek béketárgyalásokat Miksával. 3

5 WIESFLECKER IV 1981, 67.; SANUTO IX. 478. (1510. január 20.) Grassis jött később Magyarországra is. A pápa híres fő-ceremóniamesterének, Paris de Grassisnak volt a testvére. 1501-12 között a pápai kúriai bíróság, a Sacra Romana Rota auditora, 1506-tól Cittá di Castello püspöke. 1509-ben már teljesített diplomáciai feladatot Svájcban. Később, 1511 márciusától bíboros és bolognai érsek; a címről Giulio Medici bíboros javára lemondott, a kormányzás és a javadalom megtartása mellett bolognai adminisztrátor 1523. november 22-én bekövetkezett haláláig. (HOBERG 1994, 55-56.; EUBEL III. 136, 168, 247.) A szakirodalomban szokásos latin névalakot használom a továbbiakban az olasz Achille Grassi változat helyett. 3

6 WIESFLECKER IV 1981, 266. 3

7 ULMANN II. 1891, 400. Vö.: ANKWICZ-KLEEHOVEN 1959, 48. A részletek nem világosak: Grassis saját későbbi beszámolója szerint 16-án még ott volt: PASQUALIGO 87v. (Lásd a 75. jegyzetet!) 3

8 HEIL-SEYBOTH 2008, 7. 1510-es év. WIESFLECKER IV 1981, 71-72. 3

9 SANUTO/WENZEL 2. 169. (Guidoto jelentéseinek kivonata: 1510. március 21., 25., 27.) 4(

1 A német követ neve és tevékenysége Miksa császár 1510. április 25-i, Pasqualigónál közölt leveléből derül ki. (PASQUALIGO 63r: „Sigismundi Schnayperch". Lásd 47. jegyzet!) A pápai brévét és egy harcra szólító kivont kardot („urut spada nuda") egy bizonyos Piero, homo dil Cardinal Regino hozta. (Guidoto február 2-i és 8-i jelentéseinek kivonata, SANLITO/ WENZEL 2. 1877, 166.) Isvalies azonosítására: EUBEL III. 7.; Isvalies tevékenységére: KUBINYI 1996, 122-123. Ö volt Magyar- és Lengyelország akkori bíboros-protektora is. 4

1 Lásd a részletekről C. Tóth Norbertnek e kötetben közölt tanulmányát! 4

2 PASQLIALIGO 95r. (1510. június 26-i második jelentésében, visszatekintve: „Ne/i zorni passati pocho avanti chio zonsesse a la corte, essendo la regia maesta in Vicegrado verte un orator del Turco et dimando !a renovation de le tregue, che hora compino. A! qua/ fu risposto, chcl tornasse a !a Porta et vedesse de haver commission et piena liberta da quel signor di poter renovar le dicte tregue et poy cum queüa venisse qui, che la maestaprefata fariapoy quello diparesse.

..

") A török követekről 54