Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyüszi László (szerk.): Annales Tataienses V. Környezetváltozás, termelés, fogyasztás: a történeti ökológia kérdései. Tata, 2006.
Musicz László: Tata madártani jelentőségének áttekintése
Tata madártani jelentőségének áttekintése Musicz László (Tata Város Önkormányzata) Talán nem túlzás, ha Tatát a hazai természetvédelem egyik fellegvárának nevezzük. A város területén, mindössze néhány négyzetkilométeren, olyan nevezetes természeti értékek találhatóak, mint pl. az európai mércével is számottevő geológiai, értéket képviselő Kálvária-domb, az ugyancsak országszerte ismert (és hazánknak egykor legnagyobb hozamú karsztforrásaként nyilvántartott) Fényesflirdő, az ország egyik első Angolkertje (amely immár az első történeti kert), a madárvilága révén ugyancsak világszerte ismert és nemzetközi egyezménnyel is védett Öreg-tó, vagy a város alatt húzódó egyedülálló - és három fokozottan védett barlangot is rejtő - barlangrendszer. Mindezeket Agostyán határában a szintén országos védettségű Gerecsei Tájvédelmi Körzet koszorúzza és Tata páratlan építészeti környezete teszi még egyedibbé. A „fellegvár" jelző azonban nemcsak a kiemelkedő értékek tiszteleteként illeti meg Tatát. Ha tiszta időben körültekintünk a 161 méter magasságú városövezte Kálvária-dombról, akkor az imént sorolt értékeken túl felfedezhetjük a Gerecse távolabbi nevezetes hegyeit, Vértesszőlős szintén világhírű előember-lelőhelyét, de tekintetünk elkalandozhat a Vértes és a Bakony vonulataira, sőt Pannonhalma Világörökségbe felvett Bencés Apátságáig is. Tata tehát méltán tekinthető a pannon táj egyik legszebb és legértékesebb (sokak szerint Világörökségre is méltó) vidékének. Ezen természeti örökség mindmáig élő részesei a madarak. A vizekben és erdőkben bővelkedő Tata madárvilága mindig is hjí/es volt. Ezt egykor a rendszeres és néha rekord terítékeket eredményező királyi és főúri vadászatok jelezték, újabban meg a megyéből, országból, sőt külföldről érkező madármegfigyelők mind népesebb tábora igazolja. A madárvilág leghíresebb - a városnak méltán nemzetközi hírnevet nyújtó - tagjai a vadludak, amelyeknek az Öreg-tó Európa-szerte egyik legrangosabbnak számító téli pihenőhelye. Páratlan adottság, hogy egy ilyen viszonylag kicsiny (a Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Hortobágy mellett mindenképpen eltörpülő) tavon akár 30-40 ezres madártömegek is megpihenjenek! És mindezt még különlegesebbé teszi a tény, hogy e tó nem egy zavartalan nemzeti park közepén fekszik, hanem egy nyüzsgő, iparosodott tájon, autópálya szomszédságában és ráadásul egy forgalmas város által csaknem teljesen körülvéve. Szinte valószínűtlen, hogy itt egymás mellett képesek létezni az óvatosságukról híres vadludak, valamint a történelmi hangulatú város és a 21. század megannyi zaját, füstjét, fényét, nyüzsgését felvonultató táj (leszámítva olyan drasztikus hatásokat, mint pl. a téli tóparti esték nyugalmát feltépő petárda- és tűzijáték „háború"). 141
