Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén

Majkra költöztek, a piaristák pedig 1765-ben letelepedtek Tatán. 1765. január 1-én Mária Terézia jóváhagyta Esterházy Ferencnek a piaristák akkori rendfőnökével, Tapolcsányi Gergellyel kötött alapítványi szerződését, melyben a gróf a rend számára biztosította a halastó melletti azon telket, melyet korábban Esterházy József országbíró a kamalduli szerzeteseknek adományozott, egy kertet a Katona utcában, továbbá építkezési célokra 35.000 forintot.

9 A rendház új építési szakaszának alapkövét 1765. július 1-én tették le,

10 Fellner Jakab vezette az átalakítási munkálatokat.

11 Az 1766-67. tanévben a tatai társház élére Valero Jakab, építészetben járatos új házfőnök került, akinek idején új lendületet vett az építkezés folyamata,

12 az új épület alapját 1767. március 9-én tették le.

13 Fellner Jakab tervei alapján zajlott az építkezés 1765-75 között,

14 s Tomeján Sándor építészrektornak köszönhető, hogy a Fellner halála után létesült részek (1796-99, 1803-04) harmonikusan illeszkedtek a korábbi, Fellner által épített épülettesthez. Az U alakú épület főhomlokzata keleti irányba, a tó felé néz, nyugati irányba, az utca felé eredetileg nyitott volt, ezt a nyitott oldalt 1929-30-ban építették be Hültl Dezső tervei szerint; ezen az utóbb épült homlokzaton a keleti homlokzathoz képest négy tengellyel több található. Az udvart övező folyosóból egy traktusban nyíló helyiségek sora adja az épület alaprajzát. Bejáratként ma az északi oldal egyik mellékkapuja szolgál, az eredeti főbejárat a keleti oldalon található, Esterházy-címeres kapu volt. A folyosók kosáríves csehsüvegboltmezőkkel fedettek. Az épület külső homlokzatát visszafogott egyszerűség jellemzi, nyeregtető fedi, melyet egyetlen huszártorony díszít. Az emeleten a síkból alig kiemelkedő lizénák és tükörmélyítések felületeiben, a földszinten sima és sávozott felületekben helyezkednek el az egyszerű keretelésű ablakok. Mértéktartó a kapuk kiképzése is, kiemelkedik közülük a kápolnába nyíló, északi középső kapu.

15 Az első, ideiglenes kápolnát egy magtárból korábban lakószobává alakított helyiségben hozták létre, 1765. november 10-én szentelték fel Szent Miklós tiszteletére, miután a védőszent és a Szent Szűz Sterun Ferenc győri festő által készített képét itt elhelyezték.

16 A mai kápolna, mely az épület északnyugati sarkában magasságával a földszintet és az emeletet is elfoglalja, a 19. század folyamán átépült. Eredetileg egy boltszakaszos, kettős csehsüveg-boltozattal fedett térként állt, majd az idővel szűkké vált teret bővítették, a nyugati fal megbontásával 14 méterrel hosszabbították meg. Ez 1840-41-ben történt, Hanauer György uradalmi építész vezetésével.

17 A főoltárt áthelyezték a nyugati falra. 1841. szeptember 9-én, a mennyezetfreskók (Guttmann József munkája) és a mellékoltárok

18 elkészülte után szentelték fel új formájában a kápolnát, Calazanti Szent József tiszteletére (I. tábla 1., II. tábla 2.).

19 Aszószéket Ellinger Károly készítette. Ma egykori díszétől megfosztva áll a kápolna, eredeti berendezéséből mindössze a szószék és a vörösmárványból készült, címerrel díszített, sérült oltármenza található itt (I. tábla 2-3.); a főoltár többi része a kecskeméti piarista rendház kápolnájába került (II. tábla 2.). Az egykor a főoltáron álló festmény a rendalapító Calazanti Szent Józsefet ábrázolja nemesifjakkal, mint tanítványaival körülvéve, akiket a felhőkön trónoló Szűzanya oltalmába ajánl; kerete íves, kagylós díszítésű, fehér és arany festésű. Vincenzo Milione 98