Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén
festette a képet Rómában 1770-ben, 20 mely minden valószínűség szerint csak 1841-ben került ide, a kápolna megnagyobbítása, s újbóli felszentelése idején. Az oltár fából faragott szobordísze Schwaiger Antal személyével hozható összefüggésbe (II. tábla l.). 21 A ma is a kápolnában álló oltármenzán, melyet feltehetőleg Mes (Mész) György tatai márványfaragó készített és Valero Jakab 1769-es leltárában kezd szerepelni, 22 középen architektonikus felépítésű, dús rokokó díszű tabernákulum állt, mely függőlegesen három szakaszra tagolódik. Talapzati részén három-három kannelurázott, korinthoszi fejezettel záródó oszlop emelkedik, az előreugró középső rész kosáríves záródású fülkéjében díszes rokokó talapzaton feszület kapott helyet finoman megmunkált, arannyal festett Krisztus-alakkal (III. tábla 2.), mely fölé a fülke felső ívét kitöltő kagylómotívum borul. Ezt az egységet vízszintesen egy sokszorosan megtört párkányzóna zárja. Az oromzati dísz két oldalról egy-egy rokokós elemmel határolva, volutákkal, s azon ülő, gyertyatartót magasba emelő puttókkal körbevéve zárja a kompozíciót, tetején díszes kereszttel. Az oromzat középső mezőjében sugárnyalábok előtt egy kisebb Krisztus-kereszt áll. A tabernákulum két oldalsó része előtt három-három gazdagon díszített, volutás talapzaton álló, fatörzsre felfutó növényi indákat formázó gyertyatartó helyezkedik el, melyek magassága kifelé haladva csökken. A menza két szélén szintén gazdag kialakítású, növényi motívumokkal díszített talapzaton egy-egy angyalalak látható félig térdelő helyzetben; a középső rész felé fordulnak, a bal oldali a feszület felé emeli karját, a jobb oldali két kezét keresztbe teszi mellén (III. tábla 1-3.). Tulajdonképpen az alsó szint elrendezése - középen feszület, mellette egy-egy angyal - ismétlődik egy szinttel feljebb kisebb méretekben: középen feszület, mellette egy-egy puttó. Jobbról és balról a menza két oldalán a földön is állt egy-egy nagyméretű gyertyatartó. Az oltár fehér és arany festése jelenik meg a főoltárkép keretén. Egy 1761-es, Schwaiger Antal által készített oltárterv hozható összefüggésbe a piarista kápolna oltárával. 23 Ez a színezett vázlat a Szlovák Nemzeti Archívumban található; felirata alapján Anton Schwaiger szobrásznak fizettek honoráriumot, báró Toussain legmagasabb, saját kezűleg jelzett egyetértésével, aki megteremtette a lehetőséget a mű megvalósításához (III. tábla 4.). Ez a dokumentum a holicsi várkápolna 1752 és 1762 között zajló felújítása idejéből származik. A vázlaton egy oltármenzán két angyal között elhelyezkedő tabernákulum látható, a rajzon megjelenő oltár - bár egyszerűbb, architektonikusabb jellegű - mind felépítésében, mind az angyalalakok megfogalmazása tekintetében egyértelműen rokon a tatai volt piarista kápolna ma Kecskeméten található oltárával. 24 E vázlaton keresztül megbizonyosodhatunk arról, hogy Schwaiger Antal már Holicson is kapott szobrászati feladatot a fajanszgyár számára végzett munkája mellett, ugyanúgy, mint később Tatán. Valamint ez a hitelesen tőle származó oltárterv megerősíti azt a feltételezést, hogy az egykori tatai piarista kápolna oltárának szobordísze az ő kezéből került ki. Ezenkívül a piarista kápolna oltára szemmel látható kapcsolatban áll a tatai Szent Kereszt plébániatemplom oltárának bizonyítottan Schwaiger Antal által készített szobordíszével is. A plébániatemplom oltárának egy variánsát látjuk, jóval kisebb, díszesebb, könnyedebb kivitelben. 25 99
