Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Szatmári Sarolta: Tata a magyarországi érett középkor településhálózatában

a forrás vonalát és végén kiöblösödő részét, a Cseke tó környékére gondolhatunk. Az épületnek sajnos a törökkori dúlások, majd a park kiépítése miatt nyoma sem maradt. A fürdő kialakítása a reneszánsz idején - esetünkben Mátyás király birtoklása idején - történhetett. KÖZÉPKORI LELŐHELY A NAGYKERT UTCÁBAN, A KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIA NYITOTT KÉRDÉSEI A Nagykert u. 34. szám melletti területen 1979-ben az Útépítő Vállalat a széles sugárút készítéséhez dózerolni kezdett. A földmunka során kb. 7,5 m-es feltöltést toltak le el, s a földmunkák során kőlappal fedett sírokat bolygattak meg. A múzeum a helyszíni szemlét követően rövid időre leállította a munkát. Már az első tájékozódó munkák során is kiderült, hogy a lelőhelyen kőkeretes, durva vöröskőlapokkal fedett sírokból álló temető került elő. A leletmentés során a kőlapokkal fedett sírokban több, egymásra helyezett csontváz került elő (a sírokat tehát kriptaként használták). A kősírok alatt ún. földsírokra bukkantunk, amelyeknél néhány esetben koporsó nyomai is felfedezhetők voltak. A földsírok voltak a korábbiak. Az 50. sírban levő csontváz bal oldali bordáin egy ép, bronz ereklyetartó kereszt került elő. A latin kereszt egyik oldalán Mária látható redőzött ruhában, a gyermek Jézussal, másik oldalon Jézus Krisztus kiterjesztett karú ábrázolása. Akasztóján bőrnyomok voltak. Lovag Zsuzsa, a középkori ötvösség kutatója szerint ezek a tárgyak a Szentföldi zarándoklatokkal hozhatók kapcsolatba és a 11-12. századra keltezhetők.

41 Pontos párhuzama a Vésztő - mágori halom területén talált kereszt.

42 Tatán ez már a második ereklyetartó kereszt. 1912-ben a Fürdő u. 24. szám pincéjében került elő egy ereklyetartó kereszt előlapja, ami az apátság helyének meghatározásánál fontos darab volt.

43 A Tatabányához közeli Csákányospusztán is előkerült egy vésett mintájú kereszt, amelyet Orosházán előkerült párhuzama alapján a 11. századra keltezhetünk. A publikáció a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében 12 db ilyen típusú, 11-12. századi temetőkből származó keresztet sorol fel. Nem sikerült megmenteni a 67. sírban megfigyelt festett fa táblát: csak a festék őrizte meg a fa rostjainak nyomát. Méretei alapján egy bizánci ikon maradványa lehetett. A két rétegű temetőből összesen 80 sírt találtunk. A temető minden bizonnyal átnyúlt a szomszéd ház kertjébe is (a kert falának közelében egy gótikus mérmű darabja került elő). A templom, amely körül a temető volt, biztosan a szomszéd házak alatt helyezkedett el. A temetőtől délre alapozás nélküli falmaradványok és 10 nagyméretű, belül kiégetett gabonatároló került elő. A terület minden bizonnyal az egyik legfontosabb középkori része Tatának. A temetkezés 11-12. és 15. századi, a terület déli részén 16-17. századi cserepek is előkerültek. Meghatározásához, elhelyezéséhez az eddig előkerült leletek mellett a források adatai nyújthatnak segítséget, de ezek is ellentmondásosak. 38