Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Szatmári Sarolta: Tata a magyarországi érett középkor településhálózatában

3 megoldás lehetséges: 1. Ezen a helyen volt all. századból ismert Szent Péter és Pál bencés apátság. Ellentmond ennek: Tata későbbi középkori részeitől távol esik, és víz sincs a közelében. 2. 1221-ből ismerjük Ujtata (Nova villa) említését: a forrás a terület fölött szőlőket is említ. Tatán szőlő csak az ún. Látóhegyen van, éppen e települési rész fölött. Ellentmond ennek: a mai Tóvárost nevezik 1402-ben Újtatának, amely azonban ekkor már város. 3. 1388-ban az apátság privilégiumainak megerősítését kéri a királytól, Alsó és Felső falu birtoklásában. Miután ebben a levélben már Tata „civitas" is szerepel, ez esetleg Alsófalu lehetett (Felsőfalu esetleg Szent Iván hegye). Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Tata mindkét része, Otata, Ujtata is több mint 600 éve város, melynek intenzív fejlődését a török háborúk állították meg. Megsemmisültek a levéltárak, föld alá kerültek az épületek, melyek romjain épült fel az újjáéledő két település: Tata és Tóváros. A mi feladatunk, hogy állandó figyelő, kutató munkával szedjük össze múltunk emlékeit, kiegészítve az írott források közötti időszakok fehér foltjait. 39