Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

G. Miklós Márta: Adatok a tati céhek vallási szokásaihoz

Adatok a tatai céhek vallási szokásaihoz G. Miklós Márta (Tatabánya) A TATAI CÉHEK KIALAKULÁSA Tata, a Mátyás korában még virágzó település a 17. század elejére, a török dúlás és a rendszeres hadiesemények hatására csaknem teljesen néptelenné vált. 1608-ban már tettek kísérletet a város újbóli benépesítésére, melynek átmeneti sikerét egy 1614-ben kelt adóösszeírás bizonyítja. Tatán ekkor már 72 család lakott, akiknek megtelepedését öt évi adómentesség ígéretével próbálták tartóssá tenni.

1 Tata lakosságának gyarapodása a 17. század közepén indult meg. Ezt a folyamatot gyorsította fel a török uralom alól való felszabadulás (1686). Egy 1695-ben készült összeírás már 223 családot jegyzett fel,

2 de a város lakossága a 90-es évek elején még ennél is több lehetett, mert 1691-ben és 1693-ban pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot.

3 A 17. század elején a lakosság elsősorban mezőgazdasággal foglalkozott, bár az 1614. évi összeírás már a következő iparosokról tesz említést: 3 csapómester, 1 szabó, 1 kocsigyártó és 1 szűcs. Iparos rétegről tehát még nem beszélhetünk.

4 A 17. század közepén azonban a lakosság létszámának meglehetősen nagy ingadozása ellenére megnövekedett az iparűzők száma. A nagyarányú betelepülés következményeként 1695-ben Tatán és Tóvároson már 71 iparos lakott: 1 asztalos, 1 borbély, 35 csapó, 4 csizmadia, 4 fazekas, 2 kovács, 2 mészáros, 5 molnár, 6 szabó, 1 szíjgyártó, 2 szűcs, 1 takács és 7 varga. A mesterek jelentős része már csak ipari tevékenységéből élt, neveik mellett az összeírásban a következő megjegyzés szerepel: „semmi facultása nincsen... mestersége után élődik...'.'

5 Hasonlóan más, a török uralom alól felszabadult területhez, a céhesedés folyamata Tatán is csak a 17. században kezdődött meg. A 17. században jelentek meg az első céhek, nevezetesen: a tatai takácsok 1633-ban kapták articulusaikat

6 a pozsonyi takácscéhtől, ugyanebből az évből ismert a szabócéh pecsétje,

7 a szűcsök pecsétje 1644-ből

8 származik, a tatai mészárosok első articulusai

9 pedig 1660-ból valók. A céhalapítás második nagy hulláma Tatán a 18. század első évtizedeiben jelentkezett. Az 1715. évi összeírás már 4 csizmadiamestert említ,

10 de a céhszervezet működéséről az első biztos adatunk 1716-ból

11 származik. Bár az 1695. évi összeírás öt molnármestert vesz számításba,

12 s ugyanebben az időben Tatán és Tóvároson - a helyi vízrajzi adottságokat jól kihasználva - már 9 malom működött,

13 a molnárok céhének megalakulásáról az első adataink csak 1716-ból származnak.

14 A fazekasok céhe - a céhláda és a céhpecsét

15 tanúsága szerint - 1722-ben alakult meg, a komáromi fazekasok fiókcéheként. Feltételezhető azonban, hogy már a 17. században éltek a városban e mesterséget űző iparosok, hiszen már az 1614. évi összeírás említést tesz a „fazekasok házáról^ A 18. század közepére Tata és Tóváros mezővárosok iparosodásának folyamata felgyorsult. Ennek oka, hogy a város 1727-től az Eszterházy család birtokába került. 181