Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén

két szélen egy-egy vázával. Ugyanilyen füzérdíszes váza díszíti a külsőt is az oromzati rész két oldalán, közvetlenül a tornyok mellett. Olyannyira szembetűnő a főhomlokzat és a főoltár felépítésbeli azonossága, hogy az építészeti egységes harmónia mellett átütő jelképi ereje van: a templom bejáratán túl még egy kapu nyílik, mely felé Krisztus megismerésén, megértésén keresztül vezet az út. 104

RÉVHELYI 1938,18.; GERŐ 1954,32.; AGGHÁZY1959,1. köt. 145., 273., 2. köt. 282-283.; GENTHON 1959,

1. köt. 384-385.; RADOS 1964, 138-149.; JÉKELY-IKAFALVI DIÉNES 1990, 2438. 105 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 15/a., 84.: „Dem Bildhauer Anton Schwaiger vor arbeith auf dem Hochaltar in der To

tischer Barr Kirchen". 106 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 15/a., 84. 107 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 15/a., 85.: „Dem Bildhauer Anton Schweiger vor 2 Engel im Barr Kirchen". 108 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 15/a., 85.: „Dem Bildhauer Anton Schwaiger vor accordirts Crucifix" 109 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 15/a., 85. 110 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 15/a., 83. 111 A templom berendezéséhez tartozik még az áttört díszű, fonatos vörösmárvány áldoztató korlát J. G. Mestől, a copf kialakítású, vörösmárványból készült szószék, melyet a főoltár mesterei készítettek. Hasonló jellegűek a gyóntatószék és a templompadok. Gazdag rokokó faragású a Majkról származó, 1762-es sekrestyeszekrény (MOHL 1909, 86.), rokokó keretes fülkében áll a kagylós díszű vörösmárvány lavabó. Budán készült az eredeti, 1907-ben lebontott orgona (MOHL 1909, 86.). A diadalív jobb oldalán elhelyezett olajfestmény Szent Péter és Pál búcsúját ábrázolja, Hubert Maurer alkotása 1799-ből. A két első mellékoltáron eredetileg a Szent Családot és Szent Annát Joachimmal ábrázoló képek voltak, melyek helyére utólag, 1854-ben Szent Mártont és Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázoló képek kerültek (MOHL 1909,88-89.). "

2 Tatától a Dunáig húzódó mocsaras területek lecsapolásáról és a csatornázásról: FÜLÖP 2003, 195-205.; BARANYAY 1928, 137.; A mocsarak lecsapolásáról Korabinsky is megemlékezik: „Az itteni nevezetességek közül ki kell emelnünk a tatai mocsarakat, melyeket a hires Mikoviny csapolt le 1145-ben s jelenleg egy kettős csatornával vannak keresztülvágva. A mocsarak részben egy rendkívül dús tatai forrásból, részben a Vértes különböző patakjaiból táplálkoznak, melyek Magyarország csaknem legnagyobb tavát képezik itt." KORABINSKY 1778, 163.; idézi: FALLER 1937, 10. 113 A tatai kertbe ültetendő növényeket a cseklészi birtokon nevelték, hogy a megfelelő időszakban ide tudják telepíteni őket. Közismertek a kert fűzfái, jegenyenyárfái. Itt található a világ legértékesebb platán-hibrid gyűjteménye. STREIT 1985, 133. 114 A park kialakítása a csákvári angolkert munkálataival párhuzamosan haladt. Carl Haberle 1830-as, Magyarország ismert kertjeivel foglalkozó munkájában Esterházy Miklós csákvári és tatai angolkertjeit a legjelentősebbek között tartja számon. HABERLE 1830, 52. 115

TOWNSON 1797, 1. köt. 69-70., idézi: G. GYORFFY 1991,99., más fordításban idézi: BARANYAY 1928, 152-153. 1,6 ÉDES 1839, 94. 117 Kuny Domokos Múzeum, Tata, HTGY. Ltsz. 90. 281. 118 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 14., 26. 119 Bizonyos utómunkálatokat már Grossmann utóda, Gött Antal végzett el elődje tervei szerint. RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 14., 31. 120 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 14., 18-19. 121 A Kertilak alaprajza: RADOS 1964, 169. I22

KÖVESDI 1998, 153. 123 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 15/a., 83. 124 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 15., 34., 40.: Schwaiger Antal tóvárosi szobrász a tatai Angolkertbe két vázát készített, 1785. október 11-én kapott fizetséget a munkáért. 125 Révhelyi Elemér üvegnegatívra készített felvételei, Tata, Kuny Domokos Múzeum. 126 Bár az épület 1785-re elkészült, bizonyos kiegészítő munkák csak ezután kerültek elvégzésre, a lépcső befejezése is 1786-ra maradt. 1786. április 14-én kelt Esterházy Ferenc levele, melyben egyebek mellett utasítást ad arra, hogy az Angolkertben a kacsaúsztató tó partjánál három rendes ülőhelyet helyezzenek el, a rossz formájú tutaj helyett hajócskát szerezzenek be, valamint az Angolkert főépületének lépcsőjét fejezzék be. Rendelkezése szerint az itteni építőmesteri hivatalt betöltő Göttöt meg kell bízni, hogy az 121