Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén
16 MOHL 1909,97. 17 HEGYI 1985, 95-96. 18 Az oltárképek közül a legkorábbi a Szent Miklós-oltár, mely a kisebb kápolnában is ott volt, ma a tatai Kuny Domokos Múzeumban található. Vele szemben, az egyik mellékoltár dísze volt a Szűzanya korabarokk, koronás, gazdag díszítésű kerettel és votív tárgyakkal övezett kegyképe, mely később a tatai Nagytemplomba került. A szentélyhez közeli mellékoltárok képeit Nepomuki Szent János és Szent László alakjával Frankenberg festette 1841-ben. A kápolna aranyozott ezüst monstranciáját Quits Károly győri ötvösművész készítette 1767-ben. I9 AMBRUSZTER1895, 19. 20 Vincenzo Miltoné: Calazanti Szent József Máriával, kis Jézussal és diákokkal. Olajfestmény. Szignálva: Vincenzo Milione, P1NX: Roma 1770. Mérete: 330x220 cm. Ma ez a kép is a kecskeméti piarista rendház emeleti kápolnájában található, a templommal határos oldalfalon, mivel ebben a kápolnában a tataihoz képest kisebb épületméretek miatt nem fért volna el az oltár mögötti falon. Kisebb az oltármenza is, emiatt a Tatán, a menza két szélén elhelyezett angyalalakok Kecskeméten külön kis posztamensen kaptak helyet közvetlenül az oltár mellett. 21 RÉVHELYI 1938, 9.; AGGHÁZY 1959, 2. köt. 282.; RADOS 1964, 118. 22 HEGYI 1985, 98-99. 23 IVAN RUSINA 1998., 439., 145. kép. 24 A menza tagolása szinte teljesen megegyező, azzal a különbséggel, hogy a vázlaton a középső rész kissé előreugrik. Az angyalok rokokós építészeti elemen térdelnek, mely a tatai művön a rajzhoz képest jóval gazdagabb kialakítású. A bal oldali angyal mindkét ábrázoláson kissé lehajtja fejét, kézmozdulatuk iránya megegyezik, a vázlaton látható alak füstölőt tart, lábtartásuk hasonló. Fejét magasabbra emeli a jobb oldali angyal, a rajz és az oltár alakja hasonló mértékben emeli karját, az oltáron látható mellén keresztbe teszi, míg a vázlaton látható imához emeli kezét. Hasonló jellegű az angyalalakok testtartása; a tatai oltár figuráinál zártabbak a szárnyak, a holicsi vázlaton egy-egy szárny emelkedik a középen elhelyezkedő tabernákulum felé, melynek tetején mindkét helyen a kereszt látható. Mindkét oltárt jellemzik a megtört párkányívek és a volutás díszítések. A vázlat egyszerűbb, architektonikusabb jellegű, kevesebb dísz látható rajta, az oromzati rész puttói és indái helyett kis kupola borul a tabernákulumra. 23 Az egyes egységek lépésről lépésre megfeleltethetők egymásnak. Oszlopos-architektonikus felépítmény közepén, kosáríves mezőben látható a feszület a Krisztus-korpusszal. A plébániatemplom oltárának oromzati részén elhelyezkedő angyalalakok itt a feszülettel egy szinten vannak, helyettük viszont az oromzati dísz mellett két oldalon egy-egy puttó ül, lándzsa helyett gyertyatartót emelve. Mellettük legszélül, a plébániatemplom vázáinak helyén egy-egy rokokós dísz látható, s középen mindkét helyen fénysugarak áradnak, a plébániatemplom oltárán legfelül, a felirat felett, a piarista kápolnában ennek a feliratnak megfelelő helyen. 26 A híd ferdén mért szabadnyílása 5,14 m, szélessége 10.0-11.0 m, nyílmagassága 1,82 m, a téglaboltív 60 cm vastag, fölötte 78 cm feltöltés. Ezeket az adatokat közli: ALBU 2001, 102. 27 MOHL 1909. 21. 28 MOHL 1909. 21. 29 RADOS 1964, 7-8., 10-11., 13., 15-19. kép. 30 MOHL 1916, 47., 172. 31 A Kálvária-kápolna 1960-as években történt restaurálásakor a régi templom falait feltárták, kissé felfalazták, így érzékelhető egykori alapterülete. RADOS 1964, 86. 32 MOHL 1916, 48. 33 SZILÁGYI 1980, 54., 141. 34 Három befalazott, 14. századi csúcsíves ablakot őriz magában az új épület fala. 35 A kápolnát 1908-ban tatarozták, 1911-ben kicserélték a tetejét és tornyát. SZILÁGYI 1980, 141. 36 MOHL 1909, 166. 37 Leírása: MOHL 1909, 166-168.; A belső kifestés a második világháborút követő években beázások miatt lefagyott, szétmállott, képeit régi fényképfelvételek idézik. RADOS 1964, 106., 107. 38 RÉDEY- KÉZIRAT, Tata, 209. 39 MOHL 1916, 49. 40 Mohi Adolf volt tatai plébános könyve alapján Krisztus keresztje alatt a fájdalmas Szűzanya látható, s az álló nőalak Mária Magdolna. MOHL 1909, 175. 118
