Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén
41 Schwaiger több művénél megfigyelhető a hármas tagolás alkalmazása: pl. Nepomuki Szent János-szobor, Kertilak épületdíszítő szobra, Piarista kápolna oltárdísze, vagy az ő nevéhez kapcsolható, fajanszból készült szoborcsoportok. 42 WEISZ 1970/71. 6. 43 „ Ez a kápolna végre megújulva támadt fel ősi romjaiból és lett a Boldogságos Szűz Máriának szentelve Eszterházy József grófnak, ennek és a szomszédos vidéknek örökös ura jámbor óhaja szerint 1735. " 44 AGGHÁZY 1959, 2. köt. 304. «WEISZ 1970/71, 6. «•NÁCZ 1891,103. 47 WEISZ 1970/71,6. 48 WEISZ 1970/71, 2. 49 Ez nem az a kép, amely a régi kápolnában volt. Olaszországból 1707-ben vitte egy kapucinus atya Bécsbe azt a Mária-képet, amely előbb a császári kápolnába került, majd onnan a bécsi kapucinusok templomába. VIII. Bonifác pápa III. Károly közbenjárására kegyképpé nyilvánította „Consolatrix Afflictorum" címen. A kép egyik tisztelője, Fahrer Krisztina Julianna saját költségén lemásoltatta (LIBE.R MEMORABILIUM Paroeciae Zsömlensis 13.), ezt rögzíti 1736. január 16-án kelt adománylevele, melynek szövegét közli: WEISZ 1970/71, 3., 8-9. Az adományozó hozzáérintette az eredetihez, s elvitte a magyaróvári kapucinusokhoz, aki eljuttatták a rendjük gondozására bízott vértessomlói kápolnába. 50 Domus Haec Ex Foto Nicolai E. Ab Anno 1845 8 Decemb: In Ultimis Vitae H oris Piai Ac Delictae Coniugis M. Franciscae Romanae E. Ad Obtentam Pro Illa SS. Viatiá Sumendi Gratiam Anno 1852 Soluto In Praesentem Statum Deducta, Ampliata, Exornata. Idézi: WEISZ 1970/71, 4. 51 Vizitáció 1873, hivatkozik rá: WEISZ 1970/71, 4. 52 1785-ig éltek itt remeték, ekkor II. József megszüntette a magánremeteséget birodalma területén. A somlói remetékről: WEISZ 1970/71, 5., 6. »WEISZ 1970/71, 7. 54 WEISZ 1970/71, 8. 55 AGGHÁZY 1959, 1. köt. 273., 2. köt. 304. 56 Weisz János nyugalmazott lelkész a vértessomlói kegytemplom történetével foglalkozó munkájában Szent Erzsébetként és Zakariásként nevezi meg a szoboralakokat. WEISZ 1970/71, 2. 57 A fényarany réteg fölé idővel fehér olajfestékes alapozás, illetve Szent Annánál sárga átfestés került, harmadik rétegként sárgásabb fehér festés található, e fölötti a jelenlegi színezés. A szobrok színezésével kapcsolatban SZONYI ZSUZSANNA faszobrász-restaurátor bocsátotta rendelkezésemre vizsgálatai eredményét. 58 A régi képen, bal oldalon, magasabban elhelyezett kis alak mára ugyanezen az oldalon alulra került, a bal oldali (alsó), fölfelé nyújtott kezű puttó most a kegykép jobb oldalán, kifelé fordított testhelyzetben látható. Az emléklapon még jobb oldalon lent megjelenő szobrocska a mai elrendezésben bal oldalon fönt, kifelé fordítva kapott helyet, míg az akkoriban jobb oldali felső alakot ugyanezen az oldalon, a kegykép alsó sarkánál helyezték el. Jellemző, hogy ezek a kis szobrocskák korábban inkább befelé, a Mária-kép irányába fordultak, mostanra pedig kifelé, a szemlélő irányába. A képet SZONYI ZSUZSANNA faszobrász-restaurátor bocsátotta rendelkezésemre. 59 BÁLINT-BARNA 1994, 348. 60 LIBER MEMORABILIUM Paroeciae Zsömlensis 12. 61 E festményért Joannes Michael Berghart festőnek 1773. december 9-én 156 forintot fizettek ki; LIBER MEMORABILIUM Paroeciae Zsömlensis 12. 62 LIBER MEMORABILIUM Paroeciae Zsömlensis 12. 63 Idézi: WEISZ 1970/71, 7-8. 64 SZONYI Zsuzsanna faszobrász-restaurátor szóbeli közlése. 65 A felvételt SZONYI Zsuzsanna faszobrász-restaurátor művész bocsátotta rendelkezésemre. 66 LIBER MEMORABILIUM Paroeciae Zsömlensis, 15. 67 LIBER MEMORABILIUM Paroeciae Zsömlensis, 13. 68 SZONYI Zsuzsanna faszobrász-restaurátor vizsgálata alapján. 69 Szent Sebestyén fatörzshöz kötözött alakja rokon vonásokat mutat a tatai Kálvária-szoborcsoport latorszobraival. 70 A felvételt SZONYI Zsuzsanna faszobrász-restaurátor művész bocsátotta rendelkezésemre. 71 LIBER MEMORABILIUM Paroeciae Zsömlensis, 13. 119
