Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén

Májusban Winter kőfaragó mester kapott 45.12 l

A forintot az itt végzett munkájáért.

87 Június 4-én két kőműves-mesternek fizettek 5.40 forintot, szintén „a téren lévő szobron végzett kőművesmunkáért'™ április 28-án a győri Joseph Liebl fegyverkovácsnak utaltak ki pénzt aranyozásért,

89 július 7-én pedig ugyenez a mester „a téren lévő Istenanya-szoborra" föltette a csillagokat és a liliomokat.

90 Révhelyi Elemér látta az Immaculata-szobor két tervét, az egyiket 1781-ből, a másikat 1782-ből, valamint a hozzájuk tartozó, 1782. január 9-i keltezésű költségvetést, mindezek említés szintjén megjelennek jegyzeteiben.

91 A forrásokból nem derül ki egyértelműen, hogy a szoborművet Schwaiger Antal faragta volna, jelzés sem található az alkotáson, ennek ellenére az irodalom neki tulajdonítja.

92 Az ő szerzősége mellett szól az a korábban említett levél, melyben a gróf előzetes költségmeghatározást kér az emlékműre vonatkozólag.

93 Ebben ugyanis a „Totischer Bildhauer" kifejezés szerepel, melyet ebben az időszakban más iratokban is kizárólag Schwaigerrel kapcsolatban használnak. Ezen kívül stílusában, anyagában, megegyezik más, bizonyíthatóan az ő nevéhez köthető művekkel. A TATAI SZENT KERESZT-PLÉBÁNIATEMPLOM FŐOLTÁRÁNAK SZOBORDÍSZE (1785-86) ÉS EGYÉB MUNKÁK (XIII-XIV. TÁBLA) A régi piactéren, a mai Kossuth tér délkeleti részén emelkedik a r. k. plébániatemplom. A tér közepén egykor a középkori eredetű Szent Balázs-templom állott, mely a 18. század közepére már nem tudta befogadni a hívők seregét, így Esterházy József országbíró egy tágasabb templom felépítését határozta el, de terve megvalósításában megakadályozta halála. Végrendeletében meghagyta fiának, Esterházy József Ádámnak, hogy építsen Tatán új plébániatemplomot, melynek alapkövét a később felépült templom északi oldalának közepe táján 1751 októberében helyezték el.

94 Valószínűsíthető, hogy Anton Pilgram készített terveket a tatai plébániatemplomhoz, s Fellner Jakab az ő terveit is figyelembe véve indította el az építkezést. A vontatottan induló munkálatok az 1760-as évektől gyorsultak fel, ekkor már minden valószínűség szerint Fellner tervei alapján. 1777-ben elkészültek a tornyok, 1779-től már rendszeresen miséztek;

95 Fellner 1780-ban bekövetkezett halála után Grossmann József, majd végül Gött Antal irányította az építkezést, mely 1787-ben fejeződött be.

96 A templom az utca vonalától kissé távolabb, magaslatra épült, barokk előlépcső vezet bejáratához. Kéttornyú homlokzata a magyarországi klasszicizáló későbarokk egyházi építészet egyszerű, tiszta felépítésű példája. A párkányvonalak egyenesek, díszítőelemként egyszerű füzérdíszek jelennek meg. A földszinti rész fölött magas, mezzanin-ablakokkal áttört, erőteljes kiülésű párkánnyal lezárt, falpillérekkel tagolt főemelet emelkedik, felette dísztelen az attikafelület. Füzérekkel és vázákkal díszített a két magasba emelkedő torony közti oromfal. Grossmann József terve alapján készült a copf jellegű főkapu.

97 A kapu felső részén füzérdísz fölött konzolos párkányon felirat jelzi a templom elkészültét: AETERNO NÜMINIFRANCISCUS COMES ESZTERHÁZYde GALÁNTHA NICOLAI FILIUS. ANNO MDCCLXXXW* A párkányt Esterházy-címer koronázza. Az előreugró tornyok konkáv lesarkítással alakítottak, az 101