Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén
ugyanezen a téren állt még korábban a Szent Balázs-templom elődje, a Szent Kelemennek szentelt egyház. 74 A Szent Balázs-templom belsejének leírását Mohi Adolf az 1732. és 1742. évi győri Kanonika Vizitáciők alapján adja meg; három oltára volt, a főoltárt Szent Balázs, egy másik oltárt a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték, a harmadikat későbbi készítésűnek mondja. 75 Fontos adat, hogy az egyik régi oltárt Szűz Máriának szentelték, mert ez a tény is közrejátszhatott abban, hogy mikor Esterházy gróf új templom építésére szánta el magát, s a szűkké vált régi templomot lebontatta, szentélyének helyén Maria Immaculata tiszteletére emeltetett szoborművet. E régi szentélyről szól egy 1779. május 19-i irat, mely az Esterházy Ferenc elnöklete alatt megtartott tisztiszéki ülés határozatát rögzíti a régi tatai templom elbontásával kapcsolatban, mivel az új plébániatemplom építése befejeződött (értve ez alatt, hogy már miséztek benne); határozatot rögzít arról, hogy a régi templom szentélye további rendelkezésekig épségben hagyandó, az eleje pedig téglával berakandó, valamint az öreg templomból származó bontási anyag gondosan összeírandó. 76 Egyúttal rendelkeztek a régi épületben található kegytárgyak áthelyezéséről, ezen kívül engedélyezték a bontási anyag egy részének felhasználását az új plébániatemplom építésénél. 77 1781. november 1-én Esterházy Ferenc gróf a régi plébániatemplom szentélyének elbontására kiadott rendelkezésében előírta, hogy a szentély helyén a Szűzanyának szobrot kell állítani, továbbá a teret hársfákkal kell szegélyezni. 78 A grófnak 1781. november 28-án Bécsben keltezett levelében a következőket találjuk: a régi tatai plébániatemplom még álló szentélyét el kell bontani, a fönnmaradt helyet tisztítsák le, egyengessék el, a szentély helyére pedig állíttassék egy oszlop a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére; üzeni, hogy ezzel kapcsolatban olyan gyorsan, mihelyst lehetséges, értesítsék, költségmeghatározást kér a tatai szobrásztól és az építésztől. Megerősíti korábbi rendelkezését, miszerint az „egész teret körben, szabályosan kimérve, hársfákkal kell körbeültetni, mely munkálatokhoz a foglyokat, s más hasonlóan kötelezhető ket és a koldusként tengődő személyeket igénybe kell venni"™ Révhelyi Elemér a tatai grófi levéltárban egy 1784. szeptember 29-én „Pro Memoria" megjelöléssel írott, néhány arra vonatkozó sort talált, hogy Esterházy Ferenc gróf háromszög alapú oszlopon álló Immaculata-szobrot emeltetett, mely a régi templom szentélyének helyén áll. 80 Közvetlenül az ünnepélyes felszentelés előtt, 1784. október 20-án szerződött az uradalom Andreas Schlesingerrel, a tatai főtéren oszlopon álló Szűz Mária-szobron végzendő munkára: „az oszlopot, mely az alakkal együtt kőből készült, s hat öl magas, kétszer át kell itatni olajjal, s háromszor át kell'festeni' '. 81 „A régi tatai templom helyén felállított Szeplőtelen fogantatás szobrát, mely Esterházy Ferenc költségén emeltetett", ünnepélyes keretek között 1784. október 29-én felszentelték. 82 Grossmann József részére 1784. május 29-én, június 20-án, október 30-án és november 13-án történt kifizetés a „téren lévőStatuához végzett munkájáért'' 83 mely minden bizonnyal a posztamenssel illetve az oszloppal kapcsolatos. 1784. október 16-án Eder ácsmester kapott 9.90 forintot a szobornál végzett munkájáért. 84 Vagy a felszentelés utáni kisebb munkálatra, vagy javításra következtethetünk egy 1785. május 27-i, Andres Schlesinger aranyozó nevére szóló kifizetésből; 85 ugyanez év május 28-án szintén neki fizettek a téren álló „Frauen Bild"-nél a hold aranyozásáért. 86 106
