Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén
menyének színezésével. 64 A szószék hangvetőjét három, szintén fából faragott puttófej díszíti, a két szélső metálozott, eredetileg matt és fényarany, a középső színesre festett. Egy 1950-es években készült fényképen puttófejek nincsenek a szószéken, helyettük két váza látható díszként a szószékkoronán; a felhődísz dúsabb volt, töredékei most a templom padlásán vannak. E fénykép alapján látható, hogy a középen elhelyezett evangélista-szobrokat megcserélték. 65 Aszószéket 1764-ben emelték, majd egy korábbi megújítást követően 1782-ben újra renoválták, festője és aranyozója a tatai Ioannes Antonius Pfeiffer volt. 66 Vagy a korábbi, vagy az 1782-ben befejeződött felújításhoz kapcsolódott egy 1780-as szobrászati munka az „új kathedrá"-\ioz, melyért a szobrász 71 forintot kapott. 67 A templomhajó bal oldalán található egy kisebb mellékoltár, szintén fából készült szobrokkal (XI. tábla 1.). Középen Szent Rozália fekvő alakja látható aranyozott keretű, felül levéldíszes fülkében. Jobb kezével fejét támasztja, bal kezében keresztet tart, testén a kereszt hosszabb szára alatt koponya látható. A szobor jelenlegi festése a harmadik réteg. 68 Rozália mellett balra Szent Sebestyén, jobbra Szent Rókus alakja áll egy-egy konzolon. 69 Az oltárt nem foglalja egybe oltárépítmény, a három szobrot a falra rögzítették egymás mellett, úgy, mint a templom több más szobrát. Egy 1950ben készült fényképen látható, hogy Rozália szoborfülkéje fölött a falon egy oltárkép függött.™ A vértessomlói (zsömléi) plébániahivatalban lévő könyvben feljegyezték, hogy a szobrokat Schwaiger Antal tatai szobrász készítette 1772-ben: „Figuráé S'. Sebastiani, S. Rochiet S. Rosaliae anno 1112 exculptae sunt per Antonium Schwaiger Tataensem." 7] Biztosan Schwaiger Antal faragta tehát a Szent Apollónia-oltár és a Rozália-oltár szobrait. A szentélyben Szent Anna és Joachim szobra, valamint a centrális térhez vezető ív két oldalán elhelyezett angyalszobrok eredeti fémszínezése megegyezik az Apollónia-oltár és a szószék-szobrok fémszínezésével. Ez a tény is megerősíti, hogy az egymáshoz hasonló megfogalmazású szobrok, köztük az Anna- és Joachim-szobor alkotója is a tóvárosi szobrász. A főoltár körül elhelyezett puttófejek és puttóalakok a festékrétegek vizsgálata alapján nem egy időben készültek a nagy szobrokkal, már korábban is az oltárt díszíthették. A szószéken látható angyalfejek egyike a főoltárról került mostani helyére, az aranyozottak a festés vizsgálata alapján az Apollónia-oltárt díszítették eredetileg. 72 MARIA IMMACULATA-SZOBOR (1782-1784 KÖZÖTT XII. TÁBLA) A mai Kossuth tér, az egykori piactér közepén található a Maria Immaculata-emlék (XII. tábla 1.). Négyzet alapú posztamensen magas, háromszög keresztmetszetű, fölfelé keskenyedő obeliszk emelkedik; ezen látható Mária alakja (XII. tábla 2.). Jobb kezét szívéhez emeli, enyhe S ívben hajló testtartással, dúsan redőzött ruhában felhőgomolyagos világgömbön áll (XII. tábla 3.). A posztamens körül vörös mészkőből készült márványcölöpökön láncok ívsora függ. A szobor a középkori Szent Balázs-plébániatemplom szentélyének helyén áll, mely templom építését Zsigmond király uralkodásának idejére teszik. 73 Feltételezhetően 105
