Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén
A török idők után, 1612-ben az Alföldről új betelepülők érkeztek, akik „újhitűek" voltak, s használatba vették a piacon álló Balázs-templomot. 1646-ban gróf Csáky László katolikus főúr kezére került a város, s hamarosan a szentivánhegyi templomban, mint plébániatemplomban újra tartottak istentiszteletet. 1670-ben a katolikusok visszakapták a piactéri Balázs-templomot, így egy plébániahivatal alá két templom került, ettől kezdve a hegyen kevesebb misét tartottak, a templom szerepe megváltozott, inkább körmenetek, búcsúk idején került középpontba. 30 Mikor 1727-ben gróf Esterházy József lett Tata ura, rendbe tétette a már roskadozó Szent János-templom szentélyét, majd mikor 1751-ben letették az új plébániatemplom alapkövét, határoztak a két ősi templom lebontásáról is. 31 A Szentivánhegyen a szentély helyén kápolnát emeltek, mellé egy alépítményen álló, Kálvária-jelenetet ábrázoló szoborcsoport került 1770 körül; ettől kezdve nevezték a magaslatot Kálvária-dombnak, Kálvária-hegynek, az újonnan épült kápolnát pedig Kálvária-kápolnának (VI. tábla 1-2.). Ebben az időben még remete is lakott itt. 32 1754-ben épült az új kápolna, Fellner Jakab - az újabb kutatások szerint esetleg Anton Pilgram építész 33 - a szentély csonka falait kiegészítette, 34 kupolával fedte, melyre sátortető került. Az oldalfalakon sávszegélyes mezőkben egy-egy kőkeresztes, vasrácsos, lapos kosárív záródású ablak helyezkedik el. A főhomlokzat alsó részén egyszerű, egyenes szemöldökű barokk kaput fog közre két pilaszter, melyek ferdén emelkednek ki a falsíkból, e két pilasztert íves párkány köti össze, ennek íve és a kapu szemöldöke közötti mezőben kagylóval, szőlőlevelekkel díszített cartouche-szerű keret kapott helyet. A főhomlokzatnak ezt az alsó részét két oldalon ion pilaszterek zárják le. A koronázópárkány fölött középen kereteit zsalus ablak látható ívelt oromfelfalazású részen, ezek a falívek alul lapított volutában végződnek, melyeken egy-egy rokokó kőváza áll. Efölött még egy kisebb, ívelt, volutás, középen kagylómotívumban végződő zárórész van, s az összkép meghatározó eleme a kiemelkedő, huszártoronyszerű tornyocska. 35 Belsejét, melynek kifestése 1755-re készült el, 36 Krisztus keresztelését ábrázoló, falra festett főoltárkép díszítette, a mennyezetfreskó - Bäder műve - a világ teremtését ábrázolta, a boltozat négy lehajló sarkát Keresztelő Szent János életéből vett jelenetek díszítették. A kápolna oldalfalain Mária életének egyes jeleneteit ábrázoló falképek voltak: Szűz Mária és Szent József eljegyzése, Mária látogatása Erzsébetnél, Jézus születése, a Szeplőtelen Boldogasszony és Xavéri Szent Ferenc megdicsőülése. 37 A kezdetet jelképező kápolna főhomlokzata a véget jelképező Kálvária-szoborcsoportra néz, melynek alépítményébe beépítették a lebontott régi templom anyagának egy részét. Ez a kör alaprajzú, vegyes kő- és téglafalazatú, tömör mellvéddel övezett terasz veszi körül és emeli ki a posztamenseken álló szoborcsoportot, Schwaiger Antal művét. „Készítőjének neve: Anin S. még három évtizeddel ezelőtt a középső részen olvasható volt. Sajnos azóta teljesen lemarta az idő, a párás levegő, csakúgy mint ahogy a másfél század óta fennálló homokkő szobrok egyébként sem igen állják már a sok vihart, esőt és havat, amiben a Szentivánhegy tetején bőségesen kijuta részük.''-írja Rédey (Rohrbacher) Tatával foglalkozó kéziratában. 38 Ha távolról közelítünk e hely felé, először a domb íve, a kápolna, az alépítmény és a keresztek sziluettje tűnik szemünkbe. A domboldalon fölfelé haladva nem találunk 101
