Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses III. Régészeti adatok Tata történetéhez 1. (A Tatán 1999-ben megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga). Mecénás Közalapítvány, Tata, 2003.

Vékonyné Vadász Éva: Kora vaskori halomsír Tata határában

nak, hogy keleti eredetű népek itt is megfordultak. Különösen Komárom-Esztergom megye területén, a Duna közelében találkozunk ezzel, bizonyítékaként annak, hogy DNy-szlovákiai területhódításaikhoz a szkíta népcsoportok a nevezett szakasz dunai átkelőhelyeit használták. Ugyanígy forgalmas lehetett egy Duna menti út is, amin a nevezett népek Sopron közeléig is eljutottak.

17 Épp az utóbbi miatt a mi sírunk sem közömbös helyen emelkedett. Szinte egy ugrásnyira van tőle a füzitői rév, fontos utak találkozási csomópontjában.

18 Az előbbi, meglehetősen elnagyolt képet nem csak azért láttam szükségesnek felvázolni, hogy az olvasó a következőket könnyebben megértse, hanem azért is, hogy sírleletünket időben és térben jól el tudja helyezni. Szükségesnek tartom ezt azért is, mert szerintem a sír a jelenleg a legtöbb problémát magába rejtő időszakra, a 7-6. sz. fordulójára, még inkább a HD elejére keltezhető. Lássuk, hogy támasztják alá ezt a leletek. A kormeghatározás szempontjából a lelet-együttes legfontosabb tárgya a fibula. A mi ruhakapcsoló tűnk az ún. csónak fibulák típusába tartozik, a típus pedig nevét kengyelének csónakhoz hasonló bemélyedéséről kapta. Ezek a fibulák teljesen eltérnek a korábbi késő bronzkori „szerkezetektől", jelenlétük nálunk a korai vaskor időszakát jelzi

19 - és minden bizonnyal az egyre élénkülő itáliai kereskedelem eredménye. A csónak alakú fibulának számtalan változatát - típusát - ismerjük, s ezek a típusok, mint a női divat kellékei természetesen gyakran változtak. Éppen ezért igen alkalmasak a szűkebb kormeghatározásra. Ráadásul sok típus kereskedelmi úton, nagy területeken el is terjedt - s így az ékszer az összehasonlító kronológiának is fontos eszköze. A mi fibulánk az ún. Smarjeta-típusbz. tartozik. Nevét egy híres szlovéniai lelőhelyről kapta, ahol feltűnően nagy számban került elő.

20 De előfordulásának is ez az egyik centruma - ezen kívül használatának koncentrálódásai mutathatók még ki a szomszédos Dráva-vidéken és Steiermarkban, majd meglepő módon DNy-Szlovákiában. Viszonylag egyenletes a szóródása Ausztriában és a Dunántúlon is - leginkább a Balatontól északra.

21 Bár a leletek által szinte kirajzolódik a Borostyánkő-út közeli hatókörzete, nem lehet azt feltételezni, hogy minden egyes fibula Szlovéniából került a messzibb vidékre, hanem helyi gyártást is feltételezhetünk.

22 A Smarjeta-fibula típuson belül a variációkat a kengyelen húzódó finoman gravírozott bordák száma jelenti, ezen kívül különbségek fedezhetők fel a kengyel „töveinek" díszítésében, s a tűtartó hosszában és annak végződésében. Különösen az utóbbinak lehet kronológiai jelentése - azonban a fibula elterjedési területén nagyjából azonos időszakot jelez: a HC második felét és a HD elejét. Terzan után ugyanerre az eredményre jutottak Parzinger és Stegmann is a smolenicei erődített telep leleteinek datálásában. Mint ismeretes, a szerzőpáros itt nem tudta ezeket két jól elkülöníthető fázisra elválasztani, s az anyagot a HC végére és a HD-l-re keltezték. Fibulánk szempontjából ennek azért van jelentősége, mert Smolenicén a fibulák közt leggyakoribb a Smarjeta-típus, hat házból ill. objektumból kerültek elő, a rétegek példányait itt nem is említve. A kérdésben tehát, hogy fibulánk esetében a HC végére vagy a HD legelejére billentsük a mérleg nyelvét, nem segítenek az új és hiteles smolenicei leletek.

23 A tatai sír esetében én mégis inkább a HD 1 mellett döntenék - azonban ezt biztos adatokkal nem tudom alátámasztani. így a lábatlani fibula a közelben bizonytalan környezetben került elő - viszont mint láttuk -, itt megvan a lehetőség a HD 1 korú lele96