Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses III. Régészeti adatok Tata történetéhez 1. (A Tatán 1999-ben megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga). Mecénás Közalapítvány, Tata, 2003.
Kissné Cseh Julianna: A Dunántúli Mészbetétes Edények kultúrájának leletei Tatán és környékén
el, a szórthamvas síroknál pedig a sírgödör teljes nagyságában, különösebb rendszer nélkül. Állatcsontokat Bánhidán csak a szórthamvas, illetve kettős rítusú sírokban találtunk. A sírokban elhelyezett mellékletek száma nagy eltérést mutat. Vannak esetek, mikor csak néhány kerámiatöredéket helyeztek a sírba, gyakran a sírba rakott edények és kerámiatöredékek száma eléri a 40-60 körülit, de legutóbb Balatonfűzfő határában egy olyan sír került feltárásra, amibe a hajdani rituálé során 137 db meghatározható edényt és sok töredéket helyeztek. A mellékletadás rendszere szerint az urnás temetkezések kevesebb, a szórthamvasak jóval több mellékletet tartalmaznak. „A mellékletadás esetében megfigyelhető az a szokás, hogy a sírokba már eredetileg sem ép kerámiatöredékeket, ill. külön a temetésre készített kerámiákat raktak: rendkívül vékony falú, téglavörös vagy szürkés színű, csillámos homokkal soványított, alig kiégetett, gazdagon díszített csészéket vagy kisebb tálakat, melyek díszítése és formavilága nem egy esetben a mészbetétes edények kultúrája déldunántúli csoportjának ízlésvilágát tükrözik. A temetésre történő készítést támasztják alá a deformált edények, melyek a nem megfelelő előkészítésnek és rossz égetésnek köszönhetően deformálódtak. " A bronz ékszer a temetőkben igen ritka: pl. a Bánhidai temetőben bronz spirálcsövecskékből és borostyángyöngyökből álló nyaklánc mellett csupán egy bronzkarika töredéke és egy ferdén átfúrt gömbfejű tű töredéke került elő. A temetők néhány temetkezési szokása ill. leletegyüttese a kultúra hiedelemvilágához szolgáltat újabb adatokat. Ide tartoznak a feltételezhetően jelképes sírok. Bánhidán pl. három esetben volt megfigyelhető, hogy a hatalmas kőpakolás nem rejtett sírt magában. „A 10. szintén kőpakolásos sírban előkerült urna peremével lefelé volt a sírba helyezve, még pedig oly módon, hogy pereme a sírt körülvevő kőpakolással volt egy szinten. Mellette csak három, eredetileg sem ép kerámiatöredék és állatcsontok feküdtek. Miután felszedtük az urnát és a köveket, az urna alatt mintegy 35-40 cm mélységben kerültek elő a kerámiamellékletek és hamvak (csésze, csücskös peremű kis tál, agyagoltár töredéke szintén kalcinált csontokkal, korsó és kisebbnagyobb mészkődarabok). Az edénycsoport felett nagyobb foltokban faszén volt megfigyelhető. A megközelítőleg köralakú sírfolt közepére helyezték a kalcinált csontokat, s alá fordított helyzetbe temették el a már említett agyagoltárt. Mivel az urna és a szórthamvas temetkezés között mintegy 30-40 cm vastag, alig kevert homokréteg helyezkedett el, ennek a sírnak az esetében kétszeri temetésre gondolhatunk, ahol az urnát később helyezték a sírra. Hasonló kétszeri temetést figyelhettünk meg a 31. sír esetében is, ahol szintén került elő egy emberi lábakat formázó lábakon álló mészbetétes díszítésű tál vagy agyagoltár. " Túlvilági elképzeléseik egy részletét tükrözik a miniatűr edények is, melyek a temetők gyakori edénytípusaihoz tartoznak. Az edények kicsinyített változatairól az is felmerült, hogy játékedények lehettek. Az általánosan használt hamvasztásos temetkezési rítus mellett Tata környezetében, a Dunaalmás-Foktorokon feltárt településen három pithosz sír is előkerült, ezekből kettő szabad területen. Az észak felé tájolt fazekakba, melléklet nélkül eltemetett csecsemőket mindkét esetben lábbal az edény feneke felé helyezték el. A harmadik pithosz sír az itt feltárt ház felső szintjének tűzhelye alatt került elő. 25 62
