Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.
Molnár András: Zalaegerszeg mezőváros önkormányzati reformja
megsemmisítését kérje az uralkodótól. A magyar királyi kancelláriához Bécsben, 1847. február 3-án benyújtott folyamodványban a városbíró előadta, hogy egy bizonyos „szabadelvű ügyvéd hazánk szellemi s anyagi jóllétének haladási léptei ürügye alatt" 1843 novemberében a város rendezését kérte a megyétől. „Ennek folytában közönségünk mellőztével a 14 folyamodó kérésére a választmány városunk rendezhetésére hazánk törvényei ellenébe egy cifra, s mint előre mondva volt, brit lábra állított rendezési javallatot szerkesztett. " A városbíró szerint a törvénytelen statútum a város tudta és beleegyezése nélkül készült, még ki sem hirdették, és így jogszerűen életbe sem léphetett. A város beligazgatása egészen 1843-ig „az ügyvivőknek mellőztével, anélkül, hogy tisztválasztásunk alkalmakor bennünket valaha angolforma szerint három biztos kormányzott volna, a legszebb egyetértésben, s mély csendben, minden korteskedés nélkül megtörtént". Mielőtt azonban tárgyalni kezdte volna a megye a rendezési javaslatot, „máris 1844. évi bíró s tanácsválasztás a rendezési folyamodványt aláíró Jákum Ferenc ingerkedésébül a legnagyobb eszem s iszommal telt korteskedésen ment keresztül". Ennek lett állítólag a következménye, hogy az 1846-os tisztújítás előestéjén Jákum Ferenc lakatosmester és társai, főképp ifjabb Handler István vaskereskedő, megrohanták és megrongálták Gróf Károly csizmadia zalaegerszegi házát. Mindezekre való tekintettel a „brit lábra alakított statutum " megsemmisítését kérte a városbíró az uralkodótól. 33 A zalaegerszegi panaszlevelet a kancellária átküldte Budára a Helytartótanácshoz, a Helytartótanács pedig Zala megyéhez fordult bővebb felvilágosítás végett. Az 1847 áprilisában érkezett helytartótanácsi leiratot az augusztus 4-i közgyűlés az előző évben kinevezett zalaegerszegi vizsgálóbizottság elé utalta, a megye közgyűlése pedig csak augusztus 30-án kezdődő ülésén tűzte napirendjére a kérdést. A Csillagh Lajos másodalispán által vezetett vizsgálóbizottság augusztus 31-én a városházára hívta össze Zalaegerszeg elöljáróit és a két pártfelekezet híveit. 34 Itt Koppány Ferenc megyei főadószedő egy, a város 81 legtekintélyesebb és legvagyonosabb lakosa által aláírt nyilatkozatot terjesztett elő, mely arról tanúskodott, hogy a városbíró a tudtuk nélkül kérte a szabályrendelet megsemmisítését, holott ők épp ellenkezőleg, annak legfelsőbb helyen történő megerősítését kívánták. 35 A vizsgálóbizottság kiderítette, hogy a város polgárai nem is ismerték a szabályrendelet tartalmát, ezért felolvasták a kérdéses rendeletet. A vizsgálóbizottság jelentése szerint „a felolvasás közben minden pontot a jelenlévőknek közhelyeslése s megnyugvása követte, azután pedig egyet sem véve ki, mindnyájan úgy nyilatkoztak, miként a felolvasott szabályoknak minden cikkelyét örömmel elfogadják". Amikor a bizottság megkérdezte a jelenlévőket, miként kérhette korábban a városbíró a város közönsége nevében a szabályok megsemmisítését, „ midőn most nincs elöljáró, nincs polgár, ki a megsemmisíttetni kért szabályokat ne óhajtaná", azt a választ nyerték, hogy „egy bizonyos napon az elöljáróságot több polgárokkal együtt Osvald Károly úr minden okadás nélkül a városházához hívta, s ott elámította őket, miképp az előttök ismeretlen 187
