Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.
Molnár András: Zalaegerszeg mezőváros önkormányzati reformja
szabályok törvényellenesek s a városnak felette károsak, s az ekképp elámítottak csakugyan kötelességül tették a tanácsnak és bírónak, miszerint a bíró és közönség nevében egy, a szabályoknak megsemmisítését kérő folyamodás készíttessék és nyújtassék be Őfelségéhez; most azonban felvilágosítva levén, a szabályoknak nem megsemmisítését, hanem megerősítését s részökrei kiadatását kérik"} 6 Mindezek után Zala megye közgyűlése úgy foglalt állást, hogy a dolog jelenlegi állásában az uralkodóhoz beterjesztett kérelem „érdeme és tárgya teljesen megszűnvén", és az ügy ilyetén való lezárásáról értesíteni fogják a Helytartótanácsot. A közgyűlés annak tulajdonította az egerszegi tisztújítás során történt súrlódásokat, hogy a főszolgabíró nem hirdette ki a mezővárosban szabályszerűen a megye által kidolgozott statútumot és annak közgyűlési jóváhagyását, ezért szigorúan utasították az egerszegi járás főszolgabíróját, hogy felelőtlen mulasztását minél előbb pótolja, és a mezőváros önkormányzatának tevékenységét szabályozó rendeletet annak rendje és módja szerint, hivatalosan hirdesse ki Zalaegerszegen. A szabályokat, „melyek időközben mint Tapolca mezővárosára is alkalmazottak, már legfőbb helyen is helybenhagyattak, s csak a törvények általi rendelkezésig szolgálók", egyúttal a Helytartótanács elé terjesztette jóváhagyásra a megye közgyűlése. 37 A Helytartótanács 1847 októberében nem emelt kifogást a szabályrendeletben rögzített lényeges politikai reformok ellen, csupán a városi tisztviselők fizetésének megállapítását hiányolta abból, továbbá arra kért választ, hogy vajon közölték-e a szabályrendeletet az uradalommal és a mezőváros földesurával. 38 Utóbbi kérdésre azt válaszolta 1847 decemberében az uradalom zalaegerszegi ügyvédje, Babos József, hogy ő maga a szabályok kidolgozása alkalmával a bizottsági üléseken mindvégig jelen volt, és az uradalom részéről hozzájárult e szabályokhoz, mert „ezekben egyebek nem foglaltatnak, mint a város közügyeinek s jövedelmeinek rendesebb s célszerűbb kezelése iránti rendeletek'. Mindezekre való tekintettel a püspöki uradalom ügyésze nem tett semmi lényeges tartalmi észrevételt, csupán a megfogalmazás pontosítását kívánta, és néhány apró kiegészítést javasolt. 39 A szabályrendelet tehát érvényben maradt, és annak alapján, immár rendzavarások nélkül került sor Zalaegerszeg 1847. november 4-i tisztújítására. A szabályszerűen végrehajtott tisztújítás során közfelkiáltással választották meg városbírónak a korábbi „ideiglenes"városbírót, nemes Pathy Jánost. A jegyző, á pénztárnok és a közgyám személye változatlan maradt, míg a 12 tanácsos közé négy új tagot választottak. A további négy hivatalt új emberek töltötték be, így összességében a húsz korábbi tisztségviselő közül tizenketten a helyükön maradtak. 40 Zalaegerszeg liberális önkormányzati szabályrendelete, melyet a zalai reformellenzék vezetői dolgoztak ki, és amelyet 1844 novemberétől már a gyakorlatban is alkalmaztak, 1848 tavaszán vesztette el a hatályát. Az „első bírósági hatósággal ellátott, rendezett tanáccsal" felruházott városok - köztük Zalaegerszeg - számára az 1848:24. te. értelmében a belügyminiszter adott ki új szabályrendeletet a tisztújítások lebonyolításáról. Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. április 20-i 188
