Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.
Molnár András: Zalaegerszeg mezőváros önkormányzati reformja
novemberi bíró választás alkalmával lényeges változtatásokat vezettek be. így pl. elérték, hogy a választás rendjének felügyeletére és a szavazás kimenetelének eldöntésére egy háromtagú - tekintélyes zalaegerszegi nemesekből álló - bizottságot választott a város. Még ennél is lényegesebb azonban, hogy - hivatkozva az 1843/ 1844-es országgyűlés ellenzéki többségének állásfoglalására, mely szerint a hatvanas vagy százas választópolgári testületek fennállása törvényellenes - elfogadta a város közgyűlése a bíró és a 12 tanácsos (belső tanács) „egész városi közönség" általi választását. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a liberális zalai megyevezetés Zalaegerszeg mezőváros önkormányzati elöljáróinak választása során ugyanolyan reformokat léptetett életbe, mint amelyeket a pozsonyi országgyűlés ellenzéke a szabad királyi városok rendezésére nézve tervezett: a szűk körű választópolgári testület (hatvanasok vagy külső tanács) helyett a mezőváros állandó lakosságának széles köre kapott választójogot. 1844. november 2-án tehát már nem a hatvanasok, hanem az „egész városi közönség választotta meg Zalaegerszeg új elöljáróit. A választást felügyelő háromtagú bizottságban ott volt a választójogi reformot kezdeményező Hegyi Énok táblabíró, és Zalabéri Horváth Vilmos, a zalai liberális ellenzék egyik radikális hangadója kaszaházi birtokos - is. Városbíróvá közfelkiáltással Mantuano Józsefet, az olasz származású kéményseprő mestert választották. A 12 tanácsos közül kilencen kézművesek, közülük hárman pedig nemesek voltak. 20 Zalaegerszeg 1845. november 4-i bíróválasztása hasonló módon zajlott le, mint egy esztendővel korábban. Mantuano József városbíró megtartotta a hivatalát, és helyén maradt a megye liberális ellenzékének támogatását élvező elöljárók többsége is. (Az ekkor megválasztott húsz tisztségviselő közül tizenhatan voltak tagjai az előző tisztikarnak.) A választást felügyelő bizottságba bekerült a városban élő Koppány Ferenc, megyei főadószedő, Csillagh Lajos másodalispán sógora, Deák Ferenc szabadelvű politikájának egyik leghűségesebb támasza. A választást követően a felügyelő bizottság három tagját - Koppány Ferencet, Hegyi Énokot és Légmán Elek táblabírót (aki ügyvéd, valamint helybeli föld- és szőlőbirtokos volt) - tiszteletbeli tanácsosi címmel tüntette ki a mezőváros. 21 1846 márciusában végre a megye közgyűlése elé terjesztette Zalaegerszeg mezőváros rendezéséről szóló javaslatát Tuboly Mihály megyei főjegyző, Csertán Sándor táblabíró és Farkas Imre, az egerszegi járás főszolgabírója. (Melléklet I.) A 90 §-ból álló, roppant részletes rendezési javaslatot „a helybeli környülményekhez, a már előbb is fentállott rendezési szabályokhoz, továbbá hazánk élő törvényeihez, és a kor kívánataihozalkalmazva"dolgozták ki. 22 Alapjául a szabad királyi városok rendezésére készített 1843-as országgyűlési reformjavaslat szolgált; annak egyes szakaszai szinte szó szerint ismétlődtek a zalai mezőváros számára készített tervezetben. 23 Zalaegerszeg liberális rendezési javaslata írásban is rögzítette a gyakorlatban már 1844 novemberében életbe léptetett reformot: a választójog 183
