Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Papp Klára: Mezővárosok a 18. századi bihari magánbirtokon

23 MOL E. 156 U. et C. Fasc. 191. No. 15. A század elején a röghözkötöttnek az uraság szükséglete szerinti robotot, a költözési joggal rendelkező inquilinusnak legfeljebb évi három napot kellett teljesíteni. 24 MOL P. 71. Fasc. 4. No. 40. (1755) A zsellérek által fizetett taxa összegét Berekböszörmény tabellái után a szöveges részben közölték. 25 HBML IV. A. 4/a. (1786) Berekböszörményben a zsellérek közé került hat uradalmi alkalmazott és hat cigányember is. 26 Telekarányokat közölt ugyan az 1692. évi összeírás is, de a telekszámok nem a szántóföldi tartozékok valós birtoklását mutatták. MEZŐSI 1943, 21-120. 27 Derecske, Kornádi, Nagybajom és Nagyszalonta *-al jelzett adatai nem az úrbérrendezés iratanyagaiból, hanem az Esterházy levéltár irategyütteséből valók. MOL Esterházy lt. P. 108. Rep. 33/A. Fasc. S. No. 704. és No. 677. valamint mikrofilmen a 14 437. sz. dobozban. 28 HBML XI. 602/3. 29 PAPP 1998a, 200. valamint HBML IV. A. 4/a. 12. k. (1786) és MOL P. 71. Fasc. 4. No. 78. (179D 30 VARGA 1959, 37-63. Az úrbéres földek csökkenése csak a települések 3,4%-ban volt példa. 31 OROSZ 1981, 258-259-; PAPP 1992, 159-160. és SZENDREY 1968, 70-71. 32 HBML IV A. 4/b. 48. k. 33 DÁNYI - DÁVID én.. 26-40. 34 Álmosd 131, Dancsháza 107, Piskolt 118, Püspöki 114 és Beznye 236 nemesi családdal. 35 A magánbirtok településein 1723-ban átlagos búzatermésnek a 190-316 köböl közötti, 1743-ban 166-276 köböl közötti mennyiség számított. 36 A birtoktípus településein árpából 1723-ban 160-266 köböl, 1743-ban 81-133 köböl közötti terméseredmény volt az átlagos. 37 Zabból 1723-ban 29-47 köböl közötti, 1743-ban 36-58 köböl közötti a sávhatár. 38 OROSZ 1981, 246. 39 Az átlagosnak számító sáv változása termésnövekedést mutat: 1723-ban 42-68 köböl, 1743-ban 72-118 köböl közötti az átlag sávhatára. 40 BÉL 1978, 60. 41 MEZŐSI 1943, 23-30. Az összeírt szőlők egy része szabad szőlő lehetett. 42 RÁCZ 1987, 72. 43 Az iparosok 1743 és 1763 évekre vonatkozó elemzésére BÁRSONY 1983, 159-173. Az 1723. és az 1735. évi adóösszeírás a HBML IV. A. 4/b. 10-15- és 34-39. köteteiben. Az adószedők többször csak az opificium összegét jegyezték fel, a foglalkozást nem! 44 HBML IV A. 1/b. 11. d. (1725) 45 MOL P. 71. Fasc. 132. No. 4. (1757) 46 A kérelmet a vármegyéhez írták, s az eredeti állapot visszaállítását kívánták. HBML IVA. l/a. 13k. 47 ECKHART 1918, 366. és SCHäFER 1930, 45. 48 ZOLTAI 1935, 21. és 41. A görögök 1690-ben kelt kiváltságlevele az ingatlanszerzésre is feljogosított, a debreceniek azonban kiváltságlevelük birtokában magas adót, a segédek tartásának tiltását stb. követelték tőlük, ezért a zaklatás elől költöztek el, miután elszámoltak a várossal. A debreceniek elzárkózásának okait elemzi GYIMESI 1983, 136-149. 49 HBML IV A. 4/b. 3-4. k. (1717) 50 TAKÁTS 1902, 187. 51 MARKOVSKA 1977, 18-1952 HBML IV A. l/a. 15- k. A 297 taxalista 16%-a görög kereskedő volt. 53 PAPP 1987, 11-27. 54 MOL P. 71. Fasc. 4. No. 18. A vasárulásra külön megállapodást kötöttek. 169