Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Papp Klára: Mezővárosok a 18. századi bihari magánbirtokon

55 MÓDY 1992, 49. 56 PESTY 1996, 87. 57 PAPP i. m. 123. és 225. A vásárvám nem került a birtokos bevételei közé. MOL P. 71. Fase. 3. 58 R. VÁRKONYI 1984, 425. 59 ESZE 1966, 135-136. és R. VÁRKONYI 1984, 426.- Kiváltságlevelét azonban nem ismerjük. 60 A szerződést 1712. február 12-én kötötte Esterházy Pál Bécsben. Másolata a HBML XI. 601/5. 61 HBML XI. 601/1. és 601/3. 62 HBML 601/1. Részlet egy 1803. január 14-^n Esterházyhoz frott levélből. 63 SZENDREY 1968, 38. Szerinte a század negyvenes éveitől negyedik jelöltként csatlakozott volna az előző évi bíró is. 64 MOL P. 108. Esterházy lt. Rep. 33/A. Fase. Q. No. 581. 65 HBML V. 6l4/a. 1. k. Biharnagybajom jegyzőkönyve. 66 Uo. 67 HBML XI. 6OI/I. Az egyezség 1778. jan. elsejétől lépett életbe. 68 MOL E. 156. U. et C. Fasc. 64. No. 17. • MOL Helytartótanácsi Levéltár, C 39. Acta fundationalia, Lad. E. 63-64 cs., 67-69. es. A kérdést feldolgozta J. FRÁTER 1985, 5-23. 70 A nemesi jogok általános vizsgálata 1723-ban, majd ennek a rendszernek megszüntetése után, 1774-ben a produkcionális perek sora. RÁCZ 1987, 60. 71 RÁCZ 1987, 173-187. 72 A kérdésről részletesen PAPP 1999, 191-203. 73 HBML V. 6l4/a. 1. k. 1746. október 8. A bajomi nemesi társaság valószínűleg a szentesi, a hódmezővásárhelyi szerveződésekhez hasonlóan működött. Arról ugyanis nincs adatunk, hogy a ceglédiek hadnagyszékéhez hasonlóan házipénztárral is rendelkeztek volna. RÁCZ 1986, 390391. 74 HBML IV. A. 4/b. 10-15- k. (1723) külön a taxások összeírásával. 75 Uo. IV. A. l/a. 12. k. (1751) A parasztbfrák tömlöcbe vetették őket, valamint summa-pénz fizetését is elrendelték. 76 HBML V. 614/a. (Nagybajom), V. 640/a. (Konyár), V. 6l2/a. (Berettyóújfalu). SZENDREY 1968, 71. 77 Az Esterházyak 1748-ban Bécsben adták ki az uradalomra vonatkozó szabályzatukat, de annak tervezetét már 1747-ben megismerték a települések elöljárói. A földesúri jogok érvényesítése nyilvánult meg abban az előírásban is, hogy az uradalom népei felett az úriszék ítélőszéke illetékes. MOL Esterházy lt. P. 108. Rep. 33/A. Fase. Q. No. 600. Az egyeztetés fontosságára figyelmeztette a nemeseket 1744-ben Esterházy herceg rendreutasítása is, aki közölte velük: véleménye szerint nekik nincsenek - ahogyan a nemteleneknek sincsenek - különleges jogaik. SZENDREY1968, 91-92. és 65. 78 Az uradalom településeire ugyan már külön-külön állapították meg a fizetendő árenda összegét, a beszedés joga, az uradalommal tartott közös kapcsolat azonban megmaradt. HBML XI. 601/1. és 601/3. 79 A protocollum szerint 1738-ban, 1743-ban és 1756-ban történtek hasonló esetek. 1770-ben az előgátköz földjeinek felosztásakor már Szlávy György adminisztrátor is jelen volt. A későbbi besorolás szerint első és másod osztályú határrészeket a város és a nemesség szabályosan elkülönítve - megosztotta egymás között, vállalva, hogy a határ megsértőjét 50 forint pénzbírság terheli. HBML V. 6l4/a 1. k. 80 PAPP i. m. 142. 81 HBML V. 6l4/a. A település azonban a következő évtől megvált a túlságosan heves és erőszakos nótáriustól. 170