Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.
Fatuska János: Tata II. József igazgatási reformjaiban
3. A párkányi járás Az 1. körzet székhelye Muzsla, ahol az első alszolgabíró lakik, aki 15 helységet irányit. Adója 8 808 forint 97 4 / 8 dénár. A 2. körzetet Magyarszőgyénből irányítja a főszolgabíró, ide 13 helység tartozik, melyek adója 9 509 forint 52V 8 dénár. A 3- körzet székhelye Bátorkeszi, irányítója a második alszolgabíró, ide 14 helység tartozik adója 9 782 forint 4lV 8 dénár 4. A Komáromi járás Az 1. körzetet Bagotáról irányítja az első szolgabíró, kiterjed 13 helységre és adója 9 133 forint 66V 8 dénár. A 2. körzet székhelye Komárom, vezetője a főszolgabíró, felölel 16 helységet, adója 3 231 forint 91 6 / 8 dénár. A 3- körzetet Ekecsről irányítja a második alszolgabíró, ide tartozik 16 helység, adója 2 602 forint 71 6 / 8 dénár. Mérnöki jelentés alapján e két egyesített megye hossza 9 mérföld (egy fokra 15 mérföldet számítva), szélessége 6 5/8 mérföld. Területe 59 5/8 négyzetmérföld. A Kancellária megállapítja, hogy a két megye egybeolvasztásával, az újonnan kialakított járási és körzeti beosztással mind a kincstár mind a polgárok érdekei érvényre jutnak, a járási székhelyek jól megközelíthetőek. Mivel a járások, ill. körzetek adója nem egységesíthető, ezért a körzeti főispán előterjesztését elfogadásra javasolja. Az egyesített megyében ily módon 175 helység található, a hadiadó összege 94 337 forint 82 4 / 8 dénár. A legutóbbi katonai összeírás szerint Komárom megyében 103 413, Esztergom megyében 74 811 lakos élt, így az egyesített megyék lakossága 178 224 főt tesz ki. 30 Az új közigazgatási beosztásról első látásra kiderül, hogy egyetlen vezérlő elve az volt, hogy egy-egy járásba, ill. körzetbe lehetőleg azonos számú helység tartozzék. Azt, hogy a pontosságot megelőzte a gyors intézkedés szem előtt tartása, kitűnik abból is, hogy a lakosság számát csak egyetlen körzetben adja meg. Arra, hogy az egyes járásokba és körzetekbe mely helységek soroltattak be, csak a székhelyről következtethetünk, de a tényleges adatok hiányoznak. A Kancellária nem vette észre Győrynek azt a hibáját, hogy a helységek megadott száma nem felel meg a tényleges állapotnak. Ha ugyanis a népszámlálásban községként (vagy városként) szereplő településeket összeszámolják, akkor az alatta marad a megadott 175 helységnek. Ha viszont a lakott praediumokat is ide vesszük, akkor ennél lényegesen nagyobb számot kapunk. Felmerül a kérdés, hogy ebben a helyzetben hogyan sikerült nyolcaddénár pontossággal kiszámítani az állami adó összegét. 71
