Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Dóka Klára: Mezővárosok az egri püspökség és káptalan birtokán a 18. században

1732-ben 40 adózó család élt Makiáron, a porták száma 2 1/4 volt, a földet 52 ökör és 33 ló segítségével művelték. A lakosság számát tekintve Maklár a közepes, az állatállomány és a portaszám vonatkozásában a kisebb településekhez tartozott a püspöki birtokon belül.

7 Az 1750-es években a birtok számbavételekor Makiárt is felmérték. 1750-ben nyolc egész és 13 fél telket mértek ki újonnan, az állatállomány ekkor 63 tehénből, 65 ökörből, 48 lóból, 117 heverőmarhából, 172 sertésből, 98 juhból állt.

8 1748-ban 75, 1759-ben 85 volt a telkek száma. 1755-ben 64 adózó család élt Makiáron, akik között még mindig 43 volt református. A kivételesek, adót nem fizetők közé kilenc családfő tartozott (jegyző, uradalmi mészáros, kovács, két molnár stb.). Az őszi és tavaszi gabonával bevetett föld 599,5 köbölt, a szőlő 249 kapást tett ki. A telkekhez tartozó réteken 110, az uradalomtól bérelt területeken 22 szekér szénát kaszáltak. Az állatállomány a következő volt: 170 ökör, 63 ló, 186 tehén, 115 sertés, 224 juh.

9 A makiári lakosok pénzszolgáltatással tartoztak a püspöknek, 1/10 részt adtak gabonából és állatokból, de a 18. század közepéig kilenced nem volt. A határban lévő, nagy mennyiségű uradalmi földet és elhagyott telket bérbevették. Az új telepesek kivételével tartoztak bizonyos mennyiségű széna kaszálásával is.

10 Eszterházy szigorított a feltételeken. Terményt kellett adni a bérbevett földek után is, és a legtöbb településen a robot igen magasra emelkedett az 1763-1764-ben megkötött szerződések szerint. A püspöki birtok falvaiban egész telek után heti két nap volt az igás robot, Makiáron azonban 1764-ben robot-megváltó szerződést kötöttek. Ennek értelmében a német telepesek 12 forintért, a magyarok ennek többszöröséért mentesültek e szolgáltatástól.

11 Az úrbérrendezés hírét a makiáriak bizalmatlanul fogadták. Mint a püspöki birtokon másutt is, az előzetes összeírásban mesterségesen felemelték a telekszámot, a robot lehetséges növelése érdekében. 130 telket írtak össze, de a rendezés során ezt 82-re kellett csökkenteni. Egy telekhez 26 hold szántó, 12 kaszás rét tartozott. Mivel a rétek mennyisége nem volt elegendő, a rétpótlékkal együtt 33 holdat mértek ki. Az 1771-ben összeállított tabella szerint Makiáron 135 jobbágy, 11 zsellér, öt hazátlan zsellér élt. A beltelek 164 pozsonyi mérőt, a szántó 2758 holdat, a rét 434 kaszást tett ki. A szántók mennyisége közel négyszeresére emelkedett a rendezés során, azonban a nagy mennyiségű, telki állományhoz nem tartozó maradványföldet csak robot ellenében használhatták.

12 1787-ben 177 jobbágy, 14 házas, 7 hazátlan zsellér lakott a mezővárosban. A 80 jobbágytelek mellett 3 1/2-t béreltek a uradalomtól, 4 3/4 telek pedig a kivételeseké volt. A szőlő 216 kapást tett ki.

13 A 18. század utolsó harmadában egyenletesen nőtt a lakosság száma, 1768-ban 835,1775-ben 1048,1786-ban 1280 fő élt Makiáron.

14 Az elmondottak alapján felmerül a kérdés, Maklár mennyiben töltött be mezővárosi funkciókat, hogyan mutatkozott meg a városi jelleg. Az egyik jellemző az iparosok nagy száma, mely főként a német etnikumhoz kötődött. Elsősorban a 244