Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.
Dominkovits Péter: Nemesek Szombathely szabadalmas püspöki mezővárosában a 16. század végén, a 17. század elején
János, a győri püspök familiárisi szolgálatában állottak. A nagy múltú, szerény vagyonú birtokos nemesi család egyik tagja, Hertelendy Mihály 1595-1599 között Vas vármegye egyik szolgabírája volt. Özvegye, Újlaky Katalin 1608 februárjában az Újlaky Lajos veszprémi püspök révén reá szállott szombathelyi 1/2 házát Sibrik Tamásnak és feleségének örökjogon eladta. 50 Chemetey István 1598-ban a vármegye egyik dicatoraként tevékenykedett, az 1599- évi országgyűlésen Tarródy Istvánnal együtt a vármegye országgyűlési követe volt. Az l600. november 25-i közgyűlésen a rendek Vas vármegye egyik alispánjává választották. 1602 februárjában Megyery Pál ítélőmesterrel, Vas vármegye jegyzőjével együtt újra a törvényhatóság országgyűlési képviselője lett. Az 1602. december 30-i közgyűlésben mondott le alispánságáról. Ő nemcsak Vasban, de a szomszédos Sopron megyében is birtokos volt. 1596-ban Sibrik Osvát szerdahelyi birtokait megszerezte, kastélyt (castellurri) bírt Apátiban (Vas vm.) és Lőcsön (Sopron vm.). Pár évvel lemondása után a Sopron megyei Bük határában gyilkosság áldozata lett. 51 A Szombathelyen is házat birtokló nemesek közül csekély birtokai ellenére is a nyugat-dunántúli térség egyik jelentősebb személye Szántóházy Ferenc volt, aki 1595-ben a szomszédos Zala nótáriusa, de a jegyzőkönyv szövege szerint korábban már perceptori feladatokat látott el Vasban. Megyery Pál halálát követően, az l606. december 2-i közgyűlésben az akkor már Sopron vármegye jegyzői hivatalát is viselő Szántóházyt a rendek Vas vármegye nótáriusává is megválasztották. Bár vasi jegyzői hivatala l6l8., l6l9 során is fennállt, az utóbbi év országgyűlésén - a térség másik nagy ügyvédjével, Szepsy Jánossal - Sopron vármegye követe volt. 52 A megyei birtokos nemesség házassági kapcsolatait a fent már említett Chemetey István alispán és felesége, Bejczy Dorottya is jelzi, aki ugyanis a püspökség egykori szolgálataiért megnemesített famíliájának, a Bejczy családnak leszármazottá. A rokonsági szálak összetettségét csak kihangsúlyozza, illetve további kutatásokat követel az a tény, hogy Sibrik Gábor a néhai Chemetey István veje volt, az ő feleségét pedig Bejczy Erzsébetnek hívták (1609). 53 Ugyanilyen kapcsolódás figyelhető meg két másik esetben is: Chemetey Katalin Batthyány Farkashoz és Chemetey Orsolya Joó Lászlóhoz ment feleségül. A család egyébként egyszerre példázza a mezővárosbani több házingatlan birtoklását, illetve Szombathelyen kívüli más településen házbirtok kézbentartását. Bejczy Dorottya a Bocskay-féle háborús időkben Szombathelyről szalónaki házába küldött 60 köböl gabonát. I6l6-ban Hrasztoviczay Barbély Péter szombathelyi bíró, Chemetey Katalintól egy fertály házért és 336 ft-ért két házhelyet vett. 54 B.) A püspöki vár és az uradalom élén a várnagy (castellanus) állott. Ő lovas és gyalogos katonák vezetője volt. Az uradalom második embere, az udvarbíró (provisor) a gazdasági ügyeket igazgatta. 55 Szlajcsics (Zlaychich) Mátyás 1590-től az udvarbíró, 1592-1593 között a várnagy tisztét viselte. Korábban, 1587-1589 között Nádasdy Ferenc csepregi uradalmának udvarbírája volt. Valószínű, hogy Szombathelyen az utóbbi pozícióban a gazdasági ügyek vezérletét is megtartotta. Személye, pozíciója 220
