Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Dominkovits Péter: Nemesek Szombathely szabadalmas püspöki mezővárosában a 16. század végén, a 17. század elején

révén a vármegye hivatali karába beilleszkedett, vagyontalan, menekült nemest példázza. 1617 januárjában Vas vármegye közgyűlése adószedővé, illetve törvényszéki esküdtté választotta.

56 A horvátországi származású család szülötte, kosztanicai Kitonich János jogi képzettségében, tudásában kiemelkedett helyi kortársai közül. 1590-1591 során a várban működő iskola vezetőjeként tűnik fel. 1593-1599 között a szombathelyi vár várnagya volt, e pozíciójában Vas vármegye közgyűlésein az egymást követő győri püspököket képviselte, egy-két pert Szombathely magisztrátusa előtt is vitt. Kiemelkedő jogi tudása révén l609-l6l8 között királyi jogügyigazgató, 1618-ban a pozsonyi Magyar Kamara tanácsosa lett. Szombathelyi házára 1593tól van adat. (Kitonich 1619-ben Nagyszombatban megjelent fő művével, a Directio methodica

processus iudiciarii iuris consuetudinarii... c. könyvvel a magyar jogtörténetbe is méltán beírta nevét.) Az ő háza Heresenczy János - aki l606-ban volt Szombathely várnagya - háza mellett állt, és ugyanazt a fertály házat a városból távoztával 1610 szeptemberében 200 ft-ért Németh Jánosnak eladta. Házassága a megyében birtoktalan uradalmi tisztségviselő - hisz ő inscriptios jogon a püspök zsirai birtokán, Sopron megyében nyert ingatlant, 1601-ben Vas vármegye taxalista nemesei között jegyezték fel - és a szombathelyi városvezető elit összefonódásának esete. Felesége, Werőcsey Erzsébet egy több generáción keresztül is „városbírói adó család" tagja volt.

57 Az uradalmi tisztviselők közül iskolázottságot, litteratus műveltséget igénylő számtartói Qrationista) hivatalban is több nemessel találkozhatunk, pl. Hrasztoviczay György 1586-1587 között volt e hivatal betöltője, kisunyomi Szekeres Márton 1584ben, illetve közel egy évtizeddel később, 1591-1592 során. Az ő nevével 1613-ban a győri püspök ügyvédjeként találkozhatunk, sok pert vitt Szombathely mezőváros magisztrátusa előtt is. A kvalifikált uradalmi tisztviselők megyei igazgatásban történő térnyeréséhez, feladatköréhez adat Szekeres esete, aki személyében - ellentétben a fenti tisztviselőkkel - nem „jöttment", hanem Vas vármegye taxalista nemese. Őt ugyanis 1598 novemberében a számadásvizsgáló öt fős grémiumba választották.

58 C.) Szombathely a 17. század elejének egyik kézművesipari centruma volt, ezt kitűnően illusztrálja a céhszerveződések privilegizálásokkal jelzett kronológiája. A szabó céh kiváltságlevele l604-ből származik (megújítása: l6l3), a lakatosé l609ből, a vargáé és a kovácsé l6l3-ból, a kardkészítő-ötvös-lakatos-szíjgyártó egyesült céhé 1614-ből ered. A csizmadia céh 1626-ban kapott kiváltságlevelet. (A gombkötő majd 1642 nyer privilégium levelet.)

59 Az adatsor nyilvánvalóvá teszi, hogy a Bocskay-féle rendi mozgalmat követő reorganizáció a kézművesipar fellendülését hozta magával, és elsősorban a ruházati, illetve fémmegmunkáló iparok mesterei szerveződtek helyi céhekbe. Horváth Tibor Antal kutatásai a Szombathelyre betelepedett menekülő nemeseknél alapvetően a kézművesipar űzését jelezték.

60 Kutatási eredményeit döntően nominális vizsgálatokra alapozta, s e munkák egyik publikált eredménye az ötvös névjegyzékek összeállítása. 221