Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Knézy Judit: Csurgó egykori mezőváros népcsoportjai és a Festetics uradalom

9. Abroncskádár, „Reifóinder", pintér Az állandó alkalmazott pintérek mellett időszakosan felvettek olyan mestereket, akik a hordó-abroncsozáshoz alkalmas mogyoróvesszőket kitermelték.

44 1772 decemberében pl. Cristian Lanzendörfert és Andrási Ádámot bízták meg, hogy mogyoróvesszőket vágjanak ki, minden ezer darab után 4 forintért. A Kétnyári fogadóbeli szállásukért évi 10 forintot fizettek. 10. Szíjgyártó 1771 decemberében vette fel Polacsek Pál tiszttartó Franz Weisel szíjgyártót Csurgóra, akinek a majorban jelöltek ki egy szobát addig, míg részére más házat nem építettek. A szoba után évi 6 forinttal tartozott. A mesterségét szabadon gyakorolhatta, megszabták, mennyit kell fizetnie az átvett bőrökért. Az uradalmi állatoktól származó bőrt átadták neki, ezt vagy készpénzzel vagy a munkájával kellett megváltania.

45 11. Kötélgyártó, „kötéljártó" Nem volt Csurgón, csak Agarévben, „Agariban" Kóczián Miklós nevű kötélgyártó, fél telek után fizette az árendát. 12. Fazekas, „gelencsér" Csurgón is működtek gelencsérek, akik edényt és kályhát is készítettek. Szentmiklósra 1763-ban Bécsből, Bartholumeus Schweiger fazekas, Festetics Pál kérésére, Polacsek Pál akkori szentmiklósi udvarbíró aláírásával több évre kötelezte el magát. Szentmiklóson az uradalom bocsátotta rendelkezésére a lakóházat, műhelyt és az égetőkemencét évi 15 forint béréért, de az első évben nem kellett fizetnie.

46 A Bélavárott lakó Ivókovics Tamás készítette és rakta fel az udvarhelyi pandúrházban 1773-ban a „kálha kemencét" Vét forint öt garasért.

47 13- Téglaégető Csurgón 1767-ben működött téglaégető, ahová és ahonnan bivalyszekerekkel hordták az agyagot a bivalyosok.

48 Általában időszakosan fogadták fel őket, de a szállítási nehézségek miatt a majorban és környékén szükséges tégla a közelben készült, s a mestereket pénzzel fizették a Festeticsek, nem terménnyel. így 1773ban az agarévi téglás Hoffer Ferenc 48 000 darabért 72 forintot kapott, minden ezerért 1 ft 50 krajcárt.

49 14. Kőműves Csurgón sokat megfordultak a keszthelyi kőművesek az 1770-es években. Idővel szükség volt arra is, hogy helyben foglalkoztassanak állandóan kőművest. 1796ban a közeli Berzencéről, amely még ekkor nem tartozott a csurgói uradalomhoz, 132