Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Knézy Judit: Csurgó egykori mezőváros népcsoportjai és a Festetics uradalom

lő helye pedig kéménnyel együtt téglábul vagyon építve.... tavali esztendőben produ27 kált 107 és fél köblöt. " Az 1768-73-as évekből kevés a molnárokkal kapcsolatos szerződés, valószínű ha nem volt gond, nem évente újították meg. 1768-ban még fából kellett Taranyban Joó Mihály molnármesternek vendéglőt építenie.

28 177173-ban a legtöbb szó a csurgói, taranyi, szentmiklósi, a három szentai, három vízvári vízimalomról esett. Az 1822. évi malomösszeírás többségüket másod- illetve harmadosztályúnak jelzi.

29 2. '„Szűrszabó", magyarszabó Az agarévi Maics Markóts féltelkes jobbágyként szerződött 1771-ben. A csurgói adatok csak három szabóról szólnak, bizonyos, hogy szűrszabók is lehettek közöttük. A magyarszabóként is emlegetett mesterek durva posztóból kabátféléket készítettek. Az uradalmak arra törekedtek, hogy alkalmazottaik természetbeni járandóságaként adott ruházata más legyen, mint a jobbágyoké, így a szűr is más színű, más szabású volt, pl. hosszú ujjú, más díszű. Szűrt elsősorban kocsisok, számadó pásztorok kaptak, „szűrdolmányt" egyszerűbb lovászok.

30 3. „Szabó", német- vagy „vásárosszabó" A csurgói iratok szabóról, a megyei limitációk vásárosszabóról beszélnek. Csurgó mezővárosban az 1767-ben említett három mester házas zsellér volt, az Agarévben lakó Zadravecz János fél telekkel rendelkezett 1771-ben.

31 A felsőbb és alsóbb cselédség bérében is szerepeltek németszabók által készített ruhaegyüttesek (libéria), illetve egyes ruhadarabok („lajbli, ujjas lajbli, kaput, kaput ujjas, nadrág, stal kittől, kittől"), melyeket vagy a helyi mesterektől vagy vásáron vettek meg, egyes alkalmazottaknak ruhajavítás is járt.

32 4. Süveges, „sövegjártó" A lakosság túlnyomó többsége ebben az időben még süvegben járt, ezért több ügyfelük volt a süvegeseknek, mint a kalaposoknak. 1762-ben Ulman Mátyás és Cristián korábbi szerződését újította meg Festetics Kristóf két évre.

33 Az összes épületekért, s a kertekért, három-négy szekér szénáért évi 30-30 forintot fizetnek. Az épület rangos: „áll... kő kony habul két szobábul egy kamarábul mely kamara alatt is fábul való pince találtatik, ....ezenkívül még egy más pincécske fábul, hat lóra való istálló és szény, nyolc sörtvés marhának való ép hidas; mégis az ház végében a folyó mellett egy cselédszoba melyhez mesterségekhez kívántató kő kéményre való konykacska fog építődni". Az 1780-81. évi csurgói konvenciós tabella szerint a nagyobb felelősségű lovászok kalapot, a többiek fekete téli süveget kaptak, évente egyet.

34 Az 1814. évi árszabás már külön kiemeli a „szolgának való közönséges söveget", mellyel jelzi e fejfedőféle divatjának lefelé ívelését, s akkori fő használóit.

35 130