Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Hudi József: Pápa mint igazgatási központ a 18–19. században

alárendelt erdészek és erdőkerülők segítségével.

7 A devecseri tiszttartóhoz tartoztak a balatoni szőlők, aki művelésükről 1748-tól a pintér révén gondoskodott. A 18. század közepére kialakított uradalmi szervezet minőségileg különbözött a megelőző korszak igazgatásától. Míg a 17. században a birtokigazgatás alapvetően a szóbeliségen alapult, addig a 18-19- században a szóbeli ügyintézés a legalsó végrehajtói szintre szorult vissza. A fontosabb tisztségek szervezésével egyidőben ugyanis írásbeli utasítással (instructió) szabályozták a munkaköröket és a tennivalókat. Külön hangsúlyt fektettek a tisztviselők kiválasztására, kinevelésére, a belső (pénzügyi, szakmai) ellenőrzésére, hogy az egyébként természetesnek tartott korrupciót mederben tartsák. Az ügyvitel egészét az áttekinthetőség követelményei szerint alakították ki. A fejlett igazgatási szervezet a telepítések lezárulta, a birtokviszonyok megszilárdulása után nyerte el végső formáját, s lehetővé tette, hogy a falvakban, mezővárosokban békés építőmunka folyjék, s a parasztok által fizetett járadékokból az uradalmi majorságok gazdálkodását modernizálják. Az Esterházyak várospolitikáját kezdettől fogva az ellenreformáció támogatása jellemezte. A város kegyuraként gondoskodtak 1738-ban a pálosok, 1660 táján a ferencesek, 1757-ben az irgalmasrendiek letelepítéséről. Ha kellett, erőszakkal is felléptek az „eretnekeknek"bélyegzett protestánsok ellen. Gr. Esterházy Pál l659-l660-ban fegyveres erővel űzte el a városból az áttérni nem akaró protestáns lakosokat, majd a későbbiekben ő és utódai csak katolikusok letelepedését és polgárrá választását engedélyezték. 1752-ben Esterházy Ferenc támogatásával szűntették meg a reformátusok nyilvános vallásgyakorlatát és „száműzték''a főiskolát Adásztevelre, amely csak a türelmi rendelet életbe lépése után, 1783-ban térhetett vissza.

8 Gróf Esterházy Károly a városi autonómia megnyirbálásával kívánta a pápai uralom ellenőrzése alá vonni a várost. Az 1760-as években éles összeütközésekre került sor, a prefektus a város vezetőit - megsértve a szokásjogot - börtönbe vettette, hogy a várost számadásra kényszerítse.

9 Az egri püspök unokaöccse, gr. Esterházy Ferenc (1758-1815) és fia, a liberális gr. Esterházy Károly (1799-1856) szakítottak elődeik várospolitikájával, s inkább előmozdítani igyekeztek a város fejlődését. Közbenjártak a városprivilégium megújításáért, támogatták a gyáralapítási kísérleteket, a városi intézményeket és egyesületeket. Bezerédy Mihály uradalmi prefektus pl. 1847-ben tervezetet készített a városgazdaság reformálására.

10 II. A városigazgatás és uradalom kapcsolata Az 1730-as években kötött magánjogi szerződésekkel gr. Esterházy Ferenc célja nem lehetett más, mint a városi társadalom megosztása. 1730-ban a belső- és külsővárosiak ellentéteit kihasználva, a külsővárosiakkal kötött szerződést, majd 1732-ben szerződést kényszerített a Belsővárosra. Ezzel egyidejűleg kataszteri felmérés készült a 113