Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.
Összefoglalók
Szabó Péter: Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vitézi kultusza Resümé A tanulmány a „fekete bég", gróf Nádasdy Ferenc vitézi kultuszát eleveníti fel, összehasonlítva a tizenötéves háború másik nagy hadvezére, gróf Pálffy Miklós értékelésével. A szakirodalomban, mint valami idol, Nádasdy fölé magasodik Pálffy. Mellette Nádasdynak még csak hiteles arcmását sem ismerjük. Ha Nádasdy Ferenc vitézi kultuszának hitelesebb képét kívánjuk megrajzolni, a korabeli történetírók árnyaltabb elemzésére van szükség, hiszen a tizenötéves háború krónikájával foglalkozó forrásaink bizonyos értelemben „pártosak". Illésházy István nyilvánvalóan szemernyi elfogultsággal írt sógoráról, Pálffy Miklósról. Szamosközy István, a királysági eseményeket távolról szemlélő humanista csupán leltárszerű kimutatást ad a sárvári hős ténykedéseiről. Bárányi Decsi János szinte kizárólag az Erdéllyel kapcsolatos eseményeket örökítette meg. Ellenben Magyari Istvánnak, Nádasdy Ferenc udvari prédikátorának ura holt teteme felett elmondott temetési beszéde a vitézi kultuszt váratlanul nagy erővel lobbantja fel. Ismeretes, hogy a tizenötéves háború során a keresztény hadak névleges fővezére általában valamelyik Habsburg főherceg volt királyhelyettesként, s a ténylegesen hadakozó parancsnokok azok közül kerültek ki, akik, mielőtt a magyarországi hadszíntérre érkeztek, már Nyugat-Európában bebizonyították katonai rátermettségüket. így Nádasdy fővezérsége valóban csak tiszavirág-életű lehetett. Az egyéni kezdeményezésekre építő hadvezetési gyakorlata, amely nem a szövetséges hadműveletek kertében végrehajtott akciókban bontakozott ki igazán (amint ezt Magyari István világosan látta is a gyászbeszédében elmondottak szerint), továbbá evangélikus vallása és a rendek képviseletére predesztinált származása (nádor apja révén) nem volt jó ajánlás az udvar számára. Vele szemben, Pálffy Miklós az udvarban nevelkedett, ott tisztséget is viselt, felesége származása német. Nádasdy Ferenc vitézi kultusza így kiszorult a végekre, az udvar bizalmatlanságát a végbeli vitézek bizalma pótolta. Tény, hogy Nádasdy birtokai - Pálffyéval ellentétben - kifejezetten a török-magyar határterületen feküdtek, tehát szüntelenül birtokvédő katonai akciókat is kellett folytatnia. A korban mindenképpen lehetett egy, a katonák körében élő, a verbalitás eszközével fenntarthatott vitézi kultusza. 154
