Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Tóth Sándor László: A tatai vár ostromának szerepe a 15 éves háborúban

zír az észak-dunántúli várövezet északi erősségei, köztük először is Tata ellen vezeti seregét. Szinán visszavonulása után csaknem azonnal a Királyi Magyarország erői két ponton is ellentámadásba lendültek. Északkeleten jelentősebb sikereket ért el Cristoph Tieffenbach kassai főkapitány, aki a felvidéki nemesi csapatokkal karöltve legyőzte a budai és temesvári vilajetek seregét Romhánynál (november 21.). November második felében, december elején 12 kisebb felvidéki várat visszavett a töröktől, több mint egy hetes ostrom után a másodrendű várnak számító Füleket is (november 27.).

40 Kevésbé tartható sikeresnek az az ellentámadás, amely Ferdinand Hardegg győri főkapitány vezetésével a Dunántúlon indult október végén. Ennek során Székesfehérvár rajtaütésszerű visszavétele nem járt eredménnyel,

41 de sikerült jelentős veszteségeket okozni a vár visszavételére érkező, Haszán budai pasa vezette oszmán seregre november 3-án. A Székesfehérvár melletti, „pákozdi" győzelem a török erők meggyengítésével hozzájárult a felvidéki hadműveletek sikeréhez.

42 Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy e győztes csata ellenére Hardegg nem kísérelte meg Veszprém és Palota visszavételét. Az 1594-es esztendő a keresztény csapatok nagyszabású ellentámadásával indult. Horvátországban és a Dél-Dunántúlon, továbbá a Felvidéken is diverziós támadásokat indítottak, a főcsapás azonban Buda „elővára", Esztergom ellen irányult. Míg Horvátországban és a Dél-Dunántúlon kisebb sikerek születtek, addig a Felvidéken ugyan visszavették Nógrádot, de a turai győztes csata (május 1.) ellenére sikertelenül ostromolták Hatvant, s Esztergom vívása is kudarcba torkollott.

43 A várostromok elhúzódása miatt nem volt remény arra, hogy a nagyszabású, Prépostváry Bálint egri főkapitány által kidolgozott haditervet megvalósítsák, amely előirányozta volna Hatvan és Esztergom bevétele után a két győztes sereg számára Pest és Buda bevételét, majd mindkét sereg további dél felé való térhódítását (Szolnok és Szeged visszavételével).

44 A Szinán nagyvezír vezette hatalmas török felmentő sereg ezúttal jóval korábban megjelent a hadszíntéren, ezért felhagytak Hatvan és Esztergom ostromával, s visszahúzódtak. Az oszmán hadvezetés nyilvánvalóan dűlőre akarta vinni a dolgot. Ezt bizonyítja, hogy az 1596-os szultáni hadjáratot leszámítva a 15 éves háború során ekkor volt az oszmán had a legnépesebb és legütőképesebb. A nagy létszámot az biztosította, hogy a két legnagyobb vilajet, a rumeliai és az anatóliai mellett számos más ázsiai és európai vilajet szpáhi-katonasága is megjelent a had26